Azbej Tristan: A keresztényüldözés tagadása kifacsart moralitásról árulkodik

Az Iszlám Állam katonailag ugyan megsemmisült, de az ártatlanok gyilkolása tovább folytatódik, amelynek egyik legutóbbi példája a Srí Lanka-i merénylet, melynek hátteréről egyre több információ lát napvilágot. A műsorban elhangzott, hogy évente átlagosan több, mint négyezer keresztényt ölnek a világban, ami az elmúlt időszak statisztikái alapján növekvő tendenciát mutat.

Miért bagatellizálja el a Nyugat-európai közösség és a világ számos vezetője a keresztényüldözést, amelynek különböző formái mára nemcsak Afrikában és Ázsiában jelentkeznek, de a neoliberális irányzat nyomán Európa is érintett?

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár a műsorban elmondta, hogy létezik egy olyan neoliberális narratíva, amely

megpróbálja elsikálni, szőnyeg alá söpörni a keresztényüldözés nagyon is valós jelenségét. Teszik mindezt azért, mert meggyőződésük, hogy a kereszténység egy agresszív és erőszakos vallás, amely csorbítja az emberi jogokat, amibe – szerintük – beletartoznak az LMBTQ közösség jogai is.

Azbej Tristan hozzátette: a magyar kormány 2016-ban elindította a Hungary Helps programot, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a válságövezetekben élő üldözött keresztény közösségeknek. Magyarország szintén küldetésként tekint arra, hogy beszéljen arról az igazságról, amely alapfeltétel ezeknek a közösségeknek a védelméhez.

„A 21. század egyik legelhallgatottabb emberi jogi válsága a keresztényüldözés, ezért mi – tette hozzá – az üldözöttek hangja kívánunk lenni.”

Ez az egyik oka annak, hogy időről-időre meghívást kap Magyarországra egy olyan Közel-keleti vallási vezető, akinek a közössége üldöztetésben részesül, vagy veszélybe került az Iszlám Állam pusztítása alatt és után.

A számok is alátámasztják azt, hogy a kereszténység komoly veszélybe került ott, ahonnan eredetileg elterjedt. Ennek egyik példája Irak és a Ninivei-fennsík, ahol tizenöt éve még nagyjából másfél millió keresztény élt. Mára azonban csupán kétszázezerre tehető az Irakban élő keresztények száma.

Azbej Tristan hozzátette, hogy ha a mi generációnk is tétlen marad, azzal magunkra vállaljuk annak a szégyenét, hogy hagytuk elveszni a kereszténységet annak bölcsőjéből.

Vágvölgyi Gergely politológus, az S4C.News főszerkesztője a nyugati hozzáállásról elmondta, hogy a liberális narratíva nem képes kimondani, hogy a keresztényüldözés egy létező jelenség, hiszen a Srí Lanka-i merényletet követően Barack Obama és Hillary Clinton is „húsvéthívőkről” beszélt, miközben az Új-zélandi Christchurch-ben elkövetett szélsőséges támadásban ki lett mondva, hogy muszlimok az áldozatok.

https://s4c.news/2019/04/24/barack-obama-es-hillary-clinton-szerint-husvethivoket-gyilkoltak-sri-lankan/

Hozzátette: sokan azzal illetnek minket, hogy álhíreket terjesztünk, mert

a keresztényüldözés nem fér  bele a neoliberális narratívába.

Győrfi Károly író, korábbi diplomata a műsorban hangsúlyozta, hogy az ezredforduló óta világszerte fokozódott a Krisztus-hívők üldözése. Szerinte a keresztényüldözés kapcsán egyáltalán nem túlzás népirtásról beszélni.

A Százak Tanácsának tagja annak a véleményének adott hangot, hogy ami ma a keresztények ellen folyik, az minősíthető holokausztnak. Sok országban elevenen elégetik a keresztényeket – tette hozzá Győrfi Károly.

Dezső Tamás asszirológus, az ELTE BTK korábbi dékánja szerint a dzsihádot az Iszlám Állam a nyugat elleni harc részeként alkalmazta, de nem kímélte a helyi keresztény közösségeket sem. A nemrég katonailag felszámolt terrorszervezet a nyugatot a keresztesekkel azonosította. Hozzátette, hogy ahol a keresztények kisebbségben vannak, ott magát a közösséget támadják, amihez hozzátartozik a templomok, házak és keresztény intézmények elpusztítása. Így válik lehetővé az élő közösség és annak épített örökségének felszámolása.

A történész elmondta azt is, hogy a Iszlám Állam szellemiségének sporadikus elterjedése továbbra is kihívást jelent, amit csak akkor lát meg igazán valaki, ha odamegy és érzékeli az igazság drámaiságát. Elmondta azt is, hogy a kereszténység mint vallási hagyomány megőrzése a térségben rendkívül fontos feladat, mert része annak a kulturális örökségnek, amely évezredes múltra tekint vissza.

Dezső Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy az összeg, amit Európa eddig a migráció kezelésére költött, abból Irak teljes egészét újjá lehetett volna építeni, amivel a keresztény közösségek megmaradását is biztosítani lehetett volna.

A teljes beszélgetés:

Forrás: Hír TV