Magyarország schengeni övezetből való kizárásáról fantáziál Macron

„Európának van egy jó alapokra helyezett, közös menedékjoga, ahol a felelősség együtt jár a szolidaritással. Schengent ez alapján kell újraszervezni, még akkor is, ha így kevesebb állam tartozik majd bele. Nem akarok többé olyan országokhoz tartozni, amik jelentkeznek, ha a szabad mozgásról van szó, de a közös terheket nem viselik.”  – hangsúlyozta Macron azon a sajtótájékoztatón, ahol többek között kijelentette, hogy a schengeni egyezmény tarthatatlan és újra kell tárgyalni az egész megállapodást a dublini szabályokkal együtt.

A francia államfő gondolatai egyáltalán nem meglepőek, hiszen ez már a sokadik alkalom, hogy erről beszél, legutóbb például 2018 őszén Salzburgban jelentette ki, hogy nem látja szívesen a schengeni övezetben a V4-eket, amik élvezik ugyan a rendszer előnyeit, de visszautasítják, hogy kivegyék a részüket a menekültek ellátásából. „Azok az országok, amelyek nem mutatnak, szolidaritást végül el kell, hogy hagyják Schengent, és nem részesülhetnek tovább anyagi támogatásban.”– fogalmazott akkor a francia elnök.

Nehéz azonban Macron szavait komolyan venni, hiszen a Schengeni megállapodást 1999-ben maga az amszterdami szerződés tette az Európai Unió részévé, így az „újraszervezése” valójában nem jelenthetne mást, mint egy teljesen új szervezet létrehozását az EU-tól függetlenül, és valószínűleg azon kívül. Arra, hogy Franciaországnak sikerüljön ezt az elképzelést véghez vinnie, elképesztően kicsi az esély, már csak azért is mert ez olyan gazdasági károkat okozna az EU országoknak, amit senki – különösképpen Németország – nem lenne hajlandó elfogadni.

Macron kijelentéseiről Kiszelly Zoltán politológust kérdeztük, aki elmondta, hogy a francia elnök Visegrádi országokkal szemben tett kirohanása, valójában az EP választásról szól. Ez egyértelműen egy populista javaslat – vélekedett a szakértő.

A schengeni övezet valóban nem működik megfelelően – ha megnézzük az osztrák- magyar határt, a német külső határokat, a francia határt, de a dánoknál, sőt még a bajoroknál is visszaállították az ellenőrzést  – fontos azonban látni, hogy éppen a nyugat-európai országok, köztük Franciaország az, amelyek folyamatosan megszegik a schengeni megállapodást – húzta alá Kiszelly Zoltán

A schengeni határellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát, meghosszabbítani pedig maximum két évig lehet. Mindezek ellenére, többek között éppen Franciaország az, amelyik a párizsi terrortámadás óta – tehát több, mint négy éve – ellenőrzi a schengeni belső határait, ezzel megszegve annak szabályait.

Fotó: MTI/AP/Michel Euler