Magyarország előnyt kovácsol földrajzi fekvéséből
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország profitál előnyös földrajzi elhelyezkedéséből, hiszen a kínai selyemút tengeri ága a görögországi kikötőknél végződik. A verseny pedig azért folyik majd, hogy ki tudja a leggyorsabban eljuttatni az árut a kontinens belseje felé.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: tavaly abszolút rekordot, 8,7 milliárd dollárt ért el a Magyarország és Kína közti kereskedelmi forgalom, és idén az élelmiszeripari export további növekedése várható.
A légi közlekedésben június 7-től új személyszállító repülőjárat köti össze Sanghajt és Budapestet. Szijjártó Péter elmondta: tavaly rekordszámú, az előző évinél 14 százalékkal több, mintegy 256 ezer kínai turista érkezett Magyarországra, és idén januárban is 32 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Ebben szerepet játszik az is, hogy Kínában már 15 városban lehet vízumkérelmet beadni Magyarországra, és 48 órára szorult le a turistavízum kiadásának ideje.
A légi teherszállításban áprilisban elindult a Csengcsou és Budapest közti, hetente kétszer közlekedő cargo járat, amely jelentős mértékben hozzájárul a két ország közti kereskedelmi forgalom bővítéséhez. Emellett az egyik legforgalmasabb kínai reptér, a hsziani is együttműködési megállapodást kötött a budapesti reptérrel.
A magyar-kínai fejlesztések keretét adó ötpontos akciótervben pedig az egyik pont kifejezetten arról szól, hogy a budapesti repülőtér környékén kínai vállalatok egy logisztikai központot hoznak létre – mondta a miniszter.
Korábbi hírek szerint az akciótervben ezenkívül, tervbe vették egy közös magyar-kínai egyetem megalapítását, amely kínai részről a Kínai Társadalomtudományi Akadémiára, magyar részről pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre alapul majd.
A logisztikai együttműködés fejlesztésének része, hogy elkezdik előkészíteni a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasútprojektet, amelyet a magyar és a román kormány együttműködésére alapozva kínai pénzügyi és technikai segítségnyújtással akarnak megvalósítani.
A terv harmadik pontja az építészeti együttműködésre vonatkozik annak érdekében, hogy magyar építészirodák és -mérnökök lehetőséget kapjanak a kínai nemzeti urbanizációs terv végrehajtásában.
A tervek között szerepel, hogy magyar és kínai vállalatok közösen hajtsanak végre vízgazdálkodási fejlesztési projekteket Ázsiában és Afrikában.
A fejlesztési terv ötödik pontja a turizmus további fejlesztése: a turisztikai rekordadatokat követően újabb légi járatok elindításával tovább növelnék a turisztikai forgalmat a két ország között.
Forrás: MTI
