Megnyílt a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenáris parkban
A könyvfesztivált Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész nyitotta meg. Beszédében a 19. századi erdélyi grófot, Mikó Imrét idézve kiemelte:
a nemzetnek a tudományban, műveltségben és társadalmi életben egyaránt a valóságra kell törekednie.
A könyvfesztivál idei kínálata bővelkedik olyan művekben, amelyek megfelelnek ennek az elvárásnak, köztük az idei díszvendég, Karl Ove Knausgard könyvei is – tette hozzá. 
Ma többen ezer éves történelmünk, és benne a 20. századi múltunk „rehabilitálására”, újrafogalmazására hívnak fel – mondta Romsics Ignác. Ezzel szemben sokkal jobb, ha akkorának látjuk és láttatjuk magunkat, amekkorák valójában vagyunk. A nemzeti ábrándokat ki kell zárni a történetírásból – hangsúlyozta.
Frank Rossavik norvég író, újságíró, a Fritt Ord Alapítvány kuratóriumi tagja a megnyitón hangsúlyozta:
ma túl sokan alapozzák hatalmukat hazugságokra, ellenségképek fabrikálására, arra, hogy az emberek ne tegyenek fel kérdéseket. A jó irodalom ezzel szemben arra bátorít, hogy az olvasók kérdéseket tegyenek fel maguknak és másoknak
– tette hozzá.
Frank Rossavik szerint
az igazság relatívvá vált, elveszítette értékét, ma a hazugságokat sokszor „alternatív tényeknek” igyekeznek beállítani.
Mindeközben sok országban, például Törökországban és Oroszországban, nacionalista autoriter rezsimek épültek ki. Még itt, Magyarországnak is nyomasztó az összkép, különösen azért, mert Magyarország elvileg az európai értékközösséghez tartozik – vélte a norvég szerző.
A megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat Karl Ove Knausgard, a fesztivál díszvendég írója Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettestől és Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökétől. 
A norvég írót Tóth Krisztina laudálta, aki kiemelte: Karl Ove Knausgard hatkötetes Harcom című önéletrajzi regényfolyamának felütése olyan, mint zene, amely kérlelhetetlen erővel ránt magával, lehengerel, foglyul ejt.
Nem akar provokálni, hatást gyakorolni, sem meghatni vagy elképeszteni. Csak figyel rögzít, komponál, koncentrál a szavakra és a ritmusra. A regény által gondolkodik önmagáról – mondta.
Tóth Krisztina úgy fogalmazott: a regényfolyam legfőbb kérdése, hogy
„legyőzhető-e a szégyen, amelyet autoriter apáink ránk hagytak, van-e kiút az életünkből, amelynek kereteit ők teremtették meg”.
A díj átvétele előtt Karl Ove Knausgard felidézte:
sose gondolta volna, hogy sikeres lesz az önéletrajzi regénysorozata, túlságosan a saját életéről szól, elképzelhetetlen volt, hogy bárki mást is érdekelni fog.
Miután a sorozat első része megjelent, tudatosan el kellett határoznia, hogy nem állhat meg, ugyanolyan kíméletlenséggel kell folytatnia az írást, ahogyan megkezdte, függetlenül a közvetlen környezete, családja, ismerősei reakciójától. 
A döntésnek a hátteréről Karl Ove Knausgard elmondta: előtte negyven évig próbált megfelelni másoknak, negyven évig azt csinálta, amiről azt gondolta, hogy mások elvárják tőle. Ráadásul akkoriban nagyon intenzív időszakot élt át, rövid időn belül született három gyermeke. Hatalmas frusztráció volt benne, amelyet energiaként hasznosított az íráshoz.
Kitért arra is: a siker nehézsége, hogy mindig újra és újra meg kell lepni az olvasót, mert az irodalom halálát jelenti, ha csak a már meglévő elvárásoknak próbál egy író eleget tenni. 
Amikor a magyar irodalomhoz fűződő viszonyáról kérdezték, Karl Ove Knausgard elmondta, nagy hatást gyakoroltak rá Márai Sándor utolsó éveiben, az emigrációban írt fantasztikus naplói.
A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál mintegy 400 programmal, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal várja a közönséget vasárnapig a Millenáris parkban.
MTI
