Tisztítótűz Párizsban

A katasztrófa akár szimbolikus is lehet. A katedrális alapkövét a katolicizmus megerősödésének idején, 1163-ban rakta le III. Sándor pápa. A vallással párhuzamosan épült 157 éven át. Eddig egyszer pusztult el majdnem – a francia forradalom idején. Aztán ahogyan a hit, úgy a templom is újjáépült.

Az utóbbi években elhanyagolták. Nem foglalkoztak vele, csak hagyták rohadni.

A katolikus egyház vezetői már tavaly sürgették a felújítását. Aztán nagy nehezen, nyögvenyelősen nekifogtak. Végül – valószínűleg valakinek a gondatlansága miatt – majdnem teljesen elpuszult. 

Amikor a tető nélküli, füstölgő falakat látjuk, nemcsak a Notre Dame-ot látjuk.

Ott van a romok alatt az utóbbi években elhanyagolt, lesajnált nyugat-európai kereszténység is. 

És tudják, mit jelképezett a ledőlt toronycsúcs? Az Isten felé nyújtott ujjat. Amely nincs többé. 

Egyelőre mindenkin úrrá lett a döbbenet miatti csönd. Az már Nyugat-Európán múlik, hogy mit kezd az isteni üzenettel, amely nem is érkezhetett volna egyértelműbben.

Macron elnök újjáépítést ígért. A Notre Dame azonban csak a kezdet kell, hogy legyen…