Balog Zoltán a romák felzárkózásáról: Nem lehetünk elégedettek, csak bizakodók

A rendezvényen elsőként Pintér Sándor szólalt fel, aki egy fontos bejelentést tett, hiszen május elsejétől a Belügyminisztériumhoz kerül a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság. A szakmai munka irányításában pedig Balog Zoltánt Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke váltja majd a miniszterelnöki biztosi pozícióban, tehát igaznak bizonyultak az ügyben korábban megjelent sajtóhírek.

A belügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy miért volt indokolt a „minisztérium-váltás”, elmondta, korábban az ország egész területén akartak eredményeket elérni, viszont ez a szemlélet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és sok esetben nem segítette azokat a társadalmi csoportokat, akiket támogatni szerettek volna. Most viszont az önkormányzatokat közvetlenül felügyelő belügyminisztérium a 300 legelmaradottabb településre koncentrálva a roma közösségekkel, a roma vezetőkkel, a polgármesterekkel, az egyházakkal és a gazdasági élet szereplőivel együttműködve próbálja elérni a cigányság felzárkóztatását.

A következő felszólaló Székely János szombathelyi megyéspüspök volt, aki kiemelte, a roma emberek sikeres felzárkózását három dolog segíti a leginkább: megfelelő oktatás, munkahely-lehetőségek és szívünk kitárása.

Akinek a szíve megtelik reménnyel, hittel, szeretettel és tenni akarással, az rengeteg mindent képes elérni.

Hirdetés

A püspök örömét fejezte ki, hogy egyre többen felismerik: korunk egyik óriási kihívása, és nemzetünk egyik legnagyobb feladata, hogy a legszegényebb régióinkat és honfitársainkat segítsük, külön kiemelve Észak–Kelet Magyarország térségét.

Székely János elárulta, Mindszenty József bíboros még plébánosként minden évben 35 szegény diák taníttatását fizette az általa összeiparkodott megtakarításaiból, az ő példájából pedig a Szombathelyi Egyházmegye nemrég elindította a Mindszenty-ösztöndíjat, ami az egyházmegye területén élő rossz szociális és anyagi helyzetben élő diákokon próbál segíteni.

Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos kifejtette, 2010 óta nagy munkát végeztek romaügyben, jelentős eredményeket sikerült elérni, ugyanakkor hozzátette, „nem lehetünk elégedettek, csak bizakodóak, hiszen az eredmények alapján látható: „jó irányba tett lépések” történtek az elmúlt 8 évben, de még hosszú az út.

Amíg csak egyetlen gyermek is születik Magyarországon – függetlenül a bőre színétől –, akinek a boldogsága vagy előmenetele külső körülmények, akadályok miatt nem valósul meg, addig nem lehetünk elégedettek.

Az előrelépések között kiemelendő példaként említette a kötelező óvodáztatást, az ingyenes közétkeztetést és tankönyveket, a Tanoda programot, a Biztos Kezdet Gyerekházakat, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot, illetve a hátrányos helyzetű kistérségekben élő roma nők társadalmi felzárkóztatásának és befogadásának javítását célzó kezdeményezést: a Nő az esély programot.

Balog Zoltán hangsúlyozta, Magyarországon jóval kevesebb a munkanélküli, mint a legtöbb európai uniós országban, részben a közmunkaprogramnak köszönhetően. A miniszterelnöki biztos a legnagyobb problémának azt látja, a roma fiatalok közel kétharmada úgy hagyja ott a szakiskolát, hogy nem szerez bizonyítványt, tehát nincs egy szakma a kezében. A dologban nagy szerepe van annak, hogy ezek a fiatalok az általános iskolában nem szerzik meg azokat a készségeket, amikre szükségük volna ahhoz, hogy később sikerrel tudják venni az akadályokat, így különösen fontos a színvonalas oktatás biztosítása – fejtette ki a miniszterelnöki biztos.

A Vasarnap.hu megkérdezte Balog Zoltánt, mi az oka annak, hogy Vecsei Miklós váltja a miniszterelnöki megbízotti pozícióban. A volt miniszter lapunknak elárulta, főállású református lelkészként olyan plusz munkát jelentene ez a felelősségteljes feladat, amit nem lehet félállásban végezni. Vecsei Miklós pedig teljesen erre szánja magát.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a tiszabői programot ismertette bővebben, amelynek keretében kormányzati ­segítséggel, az önkormányzattal­ közösen felújították az iskolát és a gyógyszertárat, továbbá kályhákat adtak kölcsön a családoknak a téli időszakra.

Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára beszédében kifejtette, 2010-től kezdődő munkájuk során egy átfogó és hosszú távú szemléletváltás jellemezte, mivel a változáshoz sok időre van szükség.

Minden megszülető gyermeknek helye van a hazánkban, legyen cigány vagy nem cigány.

A szakmai tervekről szólva elmondta, szeretnék új tagokkal bővíteni a roma koordinációs tanácsot, és megerősíteni a felzárkózás ütemét. Az elérendő cél pedig nem mást, mint az, hogy minden embernek – bárhol is éljenek az országban –, ugyanolyan esélyei legyenek az életben.    

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő videóüzenetében leszögezte, a magyar kormány és a társadalom elkötelezett a romák helyzetének javítása mellett.

– A cigányság, hiszem és vallom, hogy az európai közösség szerves alkotóeleme, fontos építőköve volt mindig is, és az is marad.

Az elmúlt években több olyan kormányzati intézkedés született, ami az Uniós országok számára példaként szolgálhat – hangsúlyozta a képviselő.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke elmondta, sok tekintetben hasonlóságot mutat a népességpolitikával, a felzárkózás szakpolitikai kérdése.

Az Intézetben novemberben alakult meg az romaügyi kutatóközpontjuk, ahol a romák helyzetével foglalkozó saját kutatásokat végeznek, ami különösen érdekes, hiszen a romaügyi kutatásban nincs egy egységesen, mindenki által elfogadott módszertan. 

Népesedési szempontból kiemelt jelentőségű, hogy a roma családok milyen gyermekvállalási, gyermeknevelési, párkapcsolati kultúrájú jellemzőkkel bírnak, éppen ezért különösen indokolt ezen tényezők vizsgálata.

Sok tekintetben hasonlóságot mutat a népességpolitikával, a felzárkózás szakpolitikai kérdése. Ahogy a családpolitikában, úgy a felzárkózás területén is kiemelten fontos, hogy érvényesüljön a stabilitás – mondta el a KINCS elnöke.

Antal István, a KINCS munkatársa beszédben kifejtette, ugyan folyamatosan nő a romák foglalkoztatási rátája, de az eredmény még elmarad a többségi társadalomban mérhető eredményektől. A szakember álláspontja szerint a családi otthonteremtési kedvezmény óriási segítséget nyújt a roma családoknak.