Andrej Kiska köztársasági elnök megvétózta a himnusztörvényt
Kiska elnök úr visszaküldte tárgyalásra a törvényt a parlamentbe, ahogy erre korábban már több képviselő is megkérte. A köztársasági elnöki iroda tájékoztatása szerint a szlovák köztársasági elnök a törvény meghatározását a jogbiztonság és ezáltal a jogállamiság elveivel összeegyeztethetetlennek tartja.
Hírportálunk sok írásban foglalkozott ezidáig e méltánytalan szlovák parlament által elfogadott törvényjavaslattal. Berényi Józsefet, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselőjét is megkérdeztük ennek kapcsán, aki akkor elmondta: „Ez a törvénymódosítás egy kellemetlen időutazás számunkra, mert tulajdonképpen visszavitt minket a kilencvenes évek elejére.”
A Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatójának, Mózes Szabolcsnak a visszaemlékezését is felidéztük, aki azt írta közösségi oldalán: „akkoriban csak a templomban lehetett eljátszani, elénekelni nyilvánosan a magyar himnuszt, de ott is csak mint egyházi éneket”.
„A kormánykoalíció megtiltotta, amit még a kommunisták sem mertek” – fogalmazott tűpontosan Mózes, hideg zuhanyként érte: „az igazán gyomorforgató a történetben pedig az, hogy ehhez a Híd hat magyar képviselője is asszisztált. Tömören: magyarok szavazták meg a magyar himnusz eléneklésének betiltását, büntethetőségét”.
Bizony az önmagát szlovák-magyar vegyespártként definiáló Most-Híd magyar képviselői is elfogadták a jogszabályt, így teljes értetlenség lett úrrá a jóérzésű felvidéki embereken.
Balogh Ákos Gergely a Mandiner korábbi főszerkesztője a Facebookon meghirdetett egy polgári engedetlenséget, hírportálunkon idézett nyilatkozatában kifejtette; „először a magyar zászlót tiltották be a szlovákiai – nem válogatott – sporteseményeken, és ez az újabb törvény is egyértelműen a magyarok ellen irányul, főleg a dunaszerdahelyi DAC-meccsek miatt.” Mint rámutatott, ezt nem is titkolta el a tervezetet a parlamentnek benyújtó nacionalista SNS párt. „Minden, a nemzeti jelképek használatát korlátozó lépés, legyen szó akár Romániáról, akár Szlovákiáról, csak még dacosabb ellenállást szül, és erősíti a felismerést: elfogadhatatlan, hogy az ott élő magyarok másodrendű polgárnak érezzék magukat.”
A „Lex DAC”-nak is nevezett törvényt megszavazó hidas képviselők később ugyan bocsánatot kértek, az Új Szó híradása szerint, már ők kérték a köztársasági elnököt – Bugár Béla és Andrej Danko –, hogy vizsgálja felül a törvényt.
A törvény szerint, ha a helyszínen az érintett országnak nincs hivatalos küldöttsége 7 ezer euróig terjedő büntetés is kiszabható egy himnusz elénekléséért.
A Dunaszerdahely szurkolói azonban pár napra a törvény megszavazása után tettek arról, hogy a történelem szemétdombjára való szlovák rendelkezés emlékezetes maradjon, meg is írtuk, ilyen hangosan talán még nem szólt a magyar himnusz a Szlovák Köztársaságban.
A DAC tulajdonosa, Világi Oszkár kijelentette: nem érdekli a törvénymódosítás, mindenképpen énekelni fogják a szurkolók a Himnuszt. „Amíg én a klub tulajdonosa vagyok, addig itt fogják énekelni. Ha majd megbüntetnek bennünket érte, akkor majd a büntetést is megfizetjük.” Idézzük pontosan: „Sz.rok rá, hogy mit mond a szlovák országgyűlés. Nem tilthatják meg nekünk, hogy elénekeljük a Himnuszt!”
És el is énekelték:
https://www.facebook.com/Borsonline.Bors.Szorakoztato.Napilap/videos/2647764018574165/
Azt is megírtuk, hogy a szlovák köztársasági elnök hivatala által kiadott közleményben arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy legközelebb „olvassák el, mire szavaznak”. De még jobb lenne, ha már a törvény előkészítésének is nagyobb figyelmet szentelnének – volt olvasható a közleményben.
A magyar politika sem hagyta szó nélkül az esetet. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos csütörtöki Kormányinfón elmondta, hogy magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az esetet. Az LMP felkereste az Európa Tanácsot, a Jobbik pedig a Szlovákiával való diplomácia kapcsolatok beszüntetését követelte.
Az európai jogállamiság kérdéskörén előszeretettel rugózó eurokraták ezúttal sem voltak hangosak, így könnyen támadhat az embernek az az érzése, hogy az Unió országai közül Magyarországon kívül kevés állam tud olyat tenni, ami a jogállamiság követelményét sértené. Brüsszeli körökben a különféle kisebbségek védelmének biztosítása nem tekinthető kiemelten fontos ügynek – szemben például az illegális migráció támogatásával.
Erre cáfolt most rá Andrej Kiska köztársasági elnök úr, akinek józansága megvétózta e több mint kínos himnusztörvényt, és így a legkevesebb, amit mondhatunk: köszönet, Elnök Úr!
