A jövő igennel kezdődik
A cikk végére elhelyezett „veres farok” meglengetésével leadták olvasóiknak a vészjelzést, hogy a miniszterelnök „megnyilvánulásai és állapota pedig mindannyiunk számára intő jel az EP-, illetve az önkormányzati választások előtt”.
A magát rendkívül komolyan vevő cikkben Orbán Viktor a Puskás Akadémia 2017-18-as évkönyvének bevezetőjében írt sorait pécézték ki, ebből vonták le e fenti, nagy szakmai bátorságra utaló, merész mentálhigiénés következtetést:
„A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia megalapításakor nem titkolt célunk az volt, hogy kiváló, egyszer majd az Aranycsapat legendás tagjainak méltó utódaiként pályára lépő futballistanemzedékeket neveljünk ki”.
A Zsúrpubi szerzője a miniszterelnök gondolatát összefoglalóan így értékelte:
„Nem tudjuk, hogy a valóságtól lassan teljesen és visszafordíthatatlanul elrugaszkodott, simlis pocakos mire alapozta kijelentéseit, hiszen a közpénzmilliárdokkal teletömött, azóta is impotens akadémiák, az ürességtől kongó felcsúti (és az összes többi) méregdrága stadion vagy a kiesés ellen küzdő felcsúti csapat, szóval a valóság egészen más képet mutat.”
A „simlis pocakos”– egy pármillióan jelentjük –, jól van, kint van immár a nemzetközi politikai küzdőtéren, Magyarország lassan pedig újra felkerül a térképre.
Az újra dehumanizálással operáló szerzőnek viszont ezúton is üzenjük, hogy bizony elkövetkeznek majdan azok az idők, amikor sem a Zsúrpubi, sem Dzsudzsák Kata, de még e sorok szerzője sem lesz már, azonban még mindig érvényesek lesznek ezek a szavak:
„Ha egy nép nem mond igent, elveszti a jövőjét, és élete valamely más nép életét és jövőjét fogja majd szolgálni. Sikert csak olyan nép érhet el, amely belekezd valamibe, nekifog valaminek, elindul valamerre, vagyis tud igent mondani valamire”. (Orbán Viktor, 2008. február 13., SYMA-csarnok)
Ez a helyzet, skacok!
