De most komolyan: Magyarország romokban?
„Magyarországon minden borzalmas. Aki csak teheti, elhagyja ezt az országot, mert máshol minden szebb, jobb, élhetőbb. Mindig rossz volt a helyzet, de manapság különösen igaz mindez. Így az embernek nincs más hátra, mint előre, meg sem szabad állnia Németországig vagy a brit fővárosig.” Ismerős gondolatok ezek, hiszen ez kúszik rá az ember agyára, ha gyakran lapozza az ellenzéki sajtó híreit.
Éppen ezeknek mondanak ellent azok a gyakran megjelenő hírek, felmérések, információk, melyek még a legborúlátóbbak előtt is nyilvánvalóvá teszik: az elmúlt években lényegesen jobban teljesít hazánk, és ezt többségünk a saját bőrén is tapasztalja nap mint nap.
A magyar családok helyzete
Kezdjük mindjárt a magyar családok világszerte is példátlanul széleskörű támogatásával! Már 2017-ben az Eurostat közzétett egy felmérést, amelyben az Európai Unió tagországainak szociális juttatásait elemezte abból a szempontból, hogy a juttatás hányad része jut családtámogatásra. Az eredmény szerint Luxemburg és Írország után Magyarország volt a harmadik.
A kormány az elmúlt években bevezette a családi adókedvezményt, a GYED-extrát, elindította, és idén jelentősen bővítette a CSOK-ot. A munkahelyvédelmi akció, a gyermekek ingyenes étkeztetése, a térítésmentes tankönyvellátás támogatja és megkönnyíti a gyermeket nevelő családok életét.
Beszédes például az, hogy míg 2010-ben 960 milliárd forintot fordított a családok támogatására a kormány, 2019-ben ez az összeg már meghaladja a 2000 milliárdot.
Idén pedig Orbán Viktor által bejelentett hét pontos családvédelmi akcióterv járta be az egész nemzetközi sajtót, olyan neves újságok foglalkoztak ezzel az újszerű szakpolitikai megközelítéssel, mint a New York Times vagy a Washington Post. Nincs még egy ország, ahol ilyen sokféle és nagy összegű támogatást kapnának a gyermeket vállalni akaró családok.
Bár a magyar ellenzék már a kezdetektől próbált fogást találni Orbán Viktor hét pontos családtámogatási tervén, szemmel látható, hogy nem sikerült az embereknek bebizonyítani, hogy a „Föld lapos”. A „függetlenobjektív” sajtó aztán kínjában már csak azt tudta mantrázni, hogy nem fog működni a terv, a program nem váltja majd be a hozzá fűzött reményeket.
Hogy az intézkedéscsomag képes lesz-e megállítani a népességfogyást, csak később derül ki, azonban a magyar családok óriási támogatást kapnak az államtól, ha gyermeket szeretnének vállalni, és az is jól látszik, hogy a magyarok többsége pozitívan értékeli a Fidesz családpolitikai elképzelését.
A Nézőpont Intézet márciusi felmérése szerint a kormány családpolitikájának támogatottsága a teljes népességre vetítve elsöprő (79 százalék), sőt az ellenzéki pártok szimpatizánsainak körében is 50 százalék felett van.
Egyre jobban élünk
A magyar háztartások életszínvonala is erőteljes javulást mutat. A KSH háztartások életszínvonalával foglalkozó legfrissebb kiadványa értelmében tovább javult a háztartások jövedelmi helyzete 2017-ben, ezzel párhuzamosan a fogyasztási kiadásaik is emelkedtek.
Az egy főre jutó bruttó munkajövedelem 12,4 százalékkal növekedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és 1 millió 184 ezer forint volt. A munkajövedelem reálértéken 9,8 százalékkal pedig emelkedett.
A Századvég kutatóintézet márciusban kiadott elemzése pedig rámutat: a jó ütemű növekedés a következő két évben még tovább bővülhet. A Gazdaságkutató becslése szerint a háztartások fogyasztási kiadása 2019-ben 4,7, 2020-ban pedig 5 százalékkal nő majd. A bérek várhatóan továbbra is dinamikusan bővülnek, ez pedig a háztartások vásárlásainak további emelkedését segíti elő. Ez reálértelemben 7,1, illetve 6,3 százalékos növekedést jelent.
Tanulj, tinó!
Rengeteget támadás éri a magyar közoktatást, előszeretettel tör pálcát az itthoni viszonyok felett az ellenzék. Kétségtelen, hogy a mai magyar helyzet messze nem ideális. Azt gondolni azonban, hogy Magyarországon annyival rosszabb a helyzet, mint máshol, butaság volna. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a szakpolitikai irányváltások eredményei gyakran csak évtizedekkel később mutatkoznak meg, a jelenlegi állapotokért, a mostani helyzetért pedig nem a jelenlegi kormányt, sokkal inkább a közoktatást romba döntő balliberális oldalt lehet okolni.
Az elmúlt évek reform intézkedései pedig jól mutatják: a kormány részéről szándék mutatkozik arra, hogy egy 21. századi, magas fokú és piacképes tudást biztosító közoktatás jöjjön létre. A 2010-es költségvetéshez képest 2019-ben így 587 milliárd forinttal több jut oktatásra.
A pedagógusokat is segítik: elindították a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot és a pedagógus-életpályamodellt, így növelve a hivatás megbecsültségét. Mindezek hatására nőtt a felsőoktatásban a pedagógusképzésben részt vevők létszáma. A végzett hallgatók száma jelenleg évente közel négyezer fő.
A magyar felsőoktatást is gyakran kritizálják, mégis több magyar felsőoktatási intézmény is előkelő helyen szerepel a nemzetközi rangsorokon. Eközben közel 30 ezer külföldi diák tanul a magyar egyetemeken, ami jól mutatja, hogy a magyar felsőoktatás piacképes.
