Békés Márton: A nyugat-európai liberális értelmiség kettős buborékba van zárva


Hirdetés

Az Index hírportál még február végén készített nagyinterjút Bernard-Henri Lévyvel, aki jelenleg a saját maga által írt és előadott színdarabbal, a Looking for Europe-pal haknizik húsz országban, köztük Budapesten is. Az akkori beszélgetés során kemény kritikát fogalmazott meg a kormány ellen:

„Ki akarok állni Európáért, és fel akarok szólalni az új tendencia ellen, amely az egész kontinensen terjed, mint a pestis, és amelynek Budapest a központja: az illiberális demokrácia ellen.”

Amikor az Index az interjúban a menekültekre tért át, Lévy kijelentette: „ez egy vicc, egy hazugság”.

– Az előadásban emiatt fogok kiabálni, ezt fogom kinevetni – tette hozzá.

A vádaskodó hangulatú interjú „megtette hatását”: Orbán Viktor miniszterelnök meginvitálta Lévyt egy jó hosszú kávéra, Lévy pedig elfogadta a meghívást. A két és fél órás kávészünetről így nyilatkozott az Index újságíróinak:

Megpróbáltam megérteni a rejtélyt, és most már világosabban látok. Most, azt hiszem, részben megértettem, mi történt, de persze nem teljesen: minden ember rejtély.

Lévy a találkozó után tartott sajtótájékoztatón azonban ismét a keményebbik oldalát vette elő, amikor a kormányról beszélt. „Az lepett meg a legjobban, hogy Orbán tényleg populistává vált. Hogy az a fiatalember, aki tetőtől talpig antifasiszta volt, aki hitt az emberi jogokban, az már egyáltalán nem létezik.

A fiatal Orbán Viktor már halott. Ezt értettem meg tegnap.

Kiemelte, Orbán Viktor „megtestesíti az anti-európai európait”. Magyarországot az EU egyik legkorruptabb államaként tartja számon, ugyanakkor hozzátette, ezt ő is csak az újságokból tudja.

Az ügy kapcsán Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár főszerkesztője nyilatkozott a Vasarnap.hu-nak. Elmondta, a nyugat-európai liberális értelmiség tagjai „egyfelől a saját ideológiai börtöneik foglyai, amelyeken évtizedek óta az ablakokat is befalazták már, másfelől az ennél tágasabb, de azért továbbra is zárt világot jelentő nyugati politikai korrektség falai veszik őket körül, amelyeket a fősodratú média kénytelen egyre magasabbra emelni, hogy a túloldalon lévő világ zörejeitől még inkább el tudjanak zárkózni”.

Ebben a világban a magyar választók, maga Orbán Viktor, de összességében egész Közép- és Kelet-Európa csupán zavaró tényező: olyan világ ez, amely nem engedelmeskedik a nyugati elit (a liberális értelmiség és az eurokraták alkotta „davosi civilizáció”) elvárásainak és diktátumainak.

Békés Márton elmondta, véleménye szerint az „autonómia, az önrendelkezés és a függetlenség zavarja őket, így az a szuverenitásküzdelem, amelyet a magyar kormány folytat, különösképpen ellenükre van.”

A magyar kormány iránt érzett és kinyilatkoztatott ellenszenvnek is „kettős okai vannak”. „Az egyik az, hogy a harminc évvel ezelőtti rendszerváltoztatások után Nyugaton úgy gondolták, a kommunista elnyomás alatt szenvedő országok az ún. »keleti bővítés« – és nem Európa egységesítése – során automatikusan-mechanikusan átveszik majd a nyugati »értékeket« és szabályokat, ám az elmúlt években kiderült, hogy ehelyett

a saját útjukat akarják járni, amelyben a visegrádi országok – és most már Olaszország is – különösen renitensnek számítanak.”

„A másik ok pedig az, hogy a nyugati országok még mindig nem szabadultak meg gyarmati attitűdjeiktől, és egy ironikus fordulattal éppenséggel a gyarmatosítást egykor hangosan ellenző ’68-as elit (amelynek Bernard-Henri Lévy is a tagja) jár elöl a kolonizáció és az orientalista gondolkodás képviseletében, csak már nem Afrika, hanem Európa tőlük keletre eső részével szemben.”

Cinikus jelenség, hogy miközben behívják az észak-afrikai, közel-keleti és délkelet-ázsiai bevándorlókat Európába, egyre távolabb lökik tőle a kontinens középső és keleti részét.

„A mi térségünk ugyanis bűneikre figyelmezteti őket és ellenáll – ahogy szokta – a birodalomépítő kísérleteknek, így ma már ez a régió hordozza Európa nagy értékeit, amelyekről ők már lemondtak.

„Ha szuverén népakarattal és kellő legitimációjú demokratikus vezetőkkel találkoznak, akkor azonban észreveszik, hogy nem meghódítandó gyarmaton járnak, és a köreikben konszenzus-övezte meggyőződések itt nem jelentenek semmit, rosszabb esetben egyenesen kinevetik őket” – zárta nyilatkozatát Békés Márton.

Kiemelt kép: Yann Revol


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb