Marokkóba látogatott Ferenc pápa

A katolikus egyház vezetője az után látogatott az észak-afrikai muszlim országba, hogy pár héttel ezelőtt elsőként a katolikus pápák között az Arab-félszigeten járt, ahol misét is tartott. Mostani apostoli útjának célja, hogy támogatásáról biztosítsa a marokkói keresztényeket, ismét felhívja a figyelmet a migráció drámai következményeire, illetve megerősítse az iszlámmal való párbeszédet.

Március 30-án és 31-én Marokkóba látogatott Ferenc pápa, aki ebből az alkalomból videóüzenet formájában köszöntötte a lakosságot. Béke és testvériség, környezetvédelem, a keresztény közösség buzdítása – ezek az üzenet főbb gondolatai, ismertette a VaticanNews.

II. János Pál nyomdokain érkezett a pápa

A Szentatya hálát adott Istennek ezért a lehetőségért, és köszönetet mondott VI. Mohamed királynak a szívélyes meghívásért, a hatóságoknak pedig a gondos együttműködésért. Szent előde, II. János Pál nyomdokain érkezett a béke és a testvériség zarándokaként egy olyan világban, amelynek oly’ nagy szüksége van ezekre az értékekre.

Keresztények és muzulmánok hiszünk a teremtő és irgalmas Istenben, aki az embereket teremtette és úgy helyezte el őket a világba, hogy testvérként éljenek, tiszteletben tartva egymás különbözőségét, segítve a nehézségek idején. Isten rájuk bízta a földet, közös otthonunkat, hogy felelősen őrizzük és megóvjuk a jövő nemzedékek számára – fogalmazott az egyházfő.

Királyi fogadtatás várt Ferenc pápára

A Szentatya magángépe a rabati repülőtéren landolt, ahol VI. Mohamed marokkói király fogadta. Innen a katolikus egyházfő pápamobilon utazott a belvárosba, VI. Mohamed pedig egy fekete Mercedesben utazott mellette.

Az úton egy ismeretlen férfi a királyt szállító járműhöz rohant, de az autó körül futó testőrök azonnal lefogták. Szándéka egyelőre nem ismeretes. A katolikus egyházfő ezt követően udvariassági látogatást tett a királyi családnál, majd az arab ország politikai és diplomáciai képviselőivel találkozott.

Ismét szólt a bevándorlás-problematikáról

Szombaton, marokkói látogatásának első beszédében Ferenc pápa kitért a migráció problémájára. Vélekedése szerint a tartós megoldást a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek javítása jelenti.

“Azt is tudjuk, hogy a valódi béke megszilárdulása a társadalmi igazságosság elérésével valósul meg, s ez elengedhetetlen a politikai békétlenség és a gazdasági egyenlőtlenségek enyhítéséhez, amelyek mindig is jelentős szerepet játszottak a konfliktusok kialakulásában és az egész emberiség veszélyeztetésében”- tette hozzá a katolikus egyházfő a fővárosi Hasszán-torony előtti téren.

Ferenc pápát nagyon aggasztja azoknak az embereknek a gyakran sanyarú sorsa, akik nem hagyták volna el országukat, ha nem kényszerültek volna rá. A befogadó országoknak mindig tudatában kell lenniük annak, hogy ezek az emberek a szegénység és a politikai zűrzavar miatt kénytelenek elhagyni hazájukat – tette hozzá az egyházfő, akinek beszédét többször taps szakította meg a téren, ahol a szakadó eső ellenére is több ezer ember gyűlt össze – közölte a Magyar Hírlap.

Ferenc pápa támogatásáról biztosítja a marokkói keresztényeket

Ferenc pápa érkezése előtt rögzített videóüzenetében elmondta, hogy örömmel fogja megosztani e meggyőződését a rabati találkozón. Értékes alkalom ez számára, hogy fölkeresse a Marokkóban élő keresztény közösséget és bátorítsa őket. Találkozni fog a migránsokkal is, akik egy igazságosabb és szolidárisabb világ építésére szólítanak minket. “Kedves marokkói barátaim, már most szívből köszönöm fogadtatásotokat és imáitokat! Én is imádkozom értetek és kedves hazátokért!” – zárta videóüzenetét Ferenc pápa.

A pápai látogatás céljai között szerepelt, hogy a katolikus egyházfő támogatásáról biztosítsa a közel 40 ezer fős, zömében külföldiekből álló katolikus közösséget az országban. Az ország függetlensége előtt több mint fél millió keresztény európai élt Marokkóban, többségük Casablancában.  A missziós tevékenységeknek köszönhetően több ezer fős közösséggel bír az anglikán és a protestáns egyház, de jelen van a görög ortodox és az orosz ortodox egyház is egy-egy plébániával.

Bár Marokkó elismeri a vallásszabadsághoz való jogot és biztosítja azt a területén élő külföldieknek, nem engedi meg saját állampolgárainak a más vallásra való áttérést. A becslések szerint akár több tízezer marokkói keresztény kényszerül eltitkolni hitét, mivel a társadalom kiközösíti, szélsőséges esetben fizikailag bántalmazza azokat, akik elhagyják a muszlim hitet. A marokkói keresztények a pápai látogatástól egyenjogúságot remélnek, valamint azt, hogy szabadon gyakorolhassák hitüket, illetve a mindennapi életben a keresztény értékrend alapján élhessenek.

Ferenc pápa célja a vallásközi párbeszéd előmozdítása

Ferenc pápa, aki Szent II. János Pál pápa 1985-ös vizitációja után a második katolikus egyházfőként látogatott el Marokkóba, beszédében hangsúlyozta, hogy látogatásának egyik célja a vallásközi párbeszéd előmozdítása és “egymás kölcsönös megismerése”.

Ferenc pápa és VI. Mohamed marokkói uralkodó a királyi palotában tartott találkozójuk után aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint Jeruzsálemnek meg kell maradnia az emberiség közös örökségévé – különösképpen a “három (ábrahámi) vallás (judaizmus, kereszténység, iszlám) követői számára -, a találkozás és békés együttélés helyeként, ahol érvényesülhet a kölcsönös tisztelet és párbeszéd”.

„Fontosnak tartjuk Jeruzsálem Szent Városát megoltalmazni úgy mint az emberiség és főként mint a három monoteista vallás híveinek közös örökségét, mint a találkozás helyét és mint a békés együttélés jelképét, melyben a kölcsönös tiszteletet és a párbeszédet ápolják. Ennek érdekében meg kell őrizni és elő kell mozdítani Jeruzsálem sajátos sokvallású és spirituális jellegét, valamint különleges kulturális önazonosságát. Következésképpen azt kívánjuk, hogy a Szent Városban biztosítsák a három monoteista vallás híveinek a teljes szabad hozzáférést és mindenki jogát a szabad vallásgyakorlathoz, úgy, hogy Jeruzsálemben a hívek részéről imádság szálljon fel az Istenhez, mindenek Teremtőjéhez a béke jövőjéért és a testvériségért a földön” – fogalmaz a nyilatkozat.

Marokkó az iszlamisták ellen küzd

Ferenc pápa és VI. Mohamed ellátogatott az uralkodó nevét viselő, az iszlám szélsőségességgel szembeni bástyaként számon tartott imámiskolába. Marokkó a radikális iszlám elleni küzdelem élharcosának tekinti magát, VI. Mohamed pedig rendszeresen bírálja az iszlám “szent háborút”, a dzsihádot. Ugyanakkor hírügynökségek megjegyzik, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet harcosainak jelentős részét alkották marokkóiak.

A pápa méltatta a marokkói király szélsőségesség elleni erőfeszítéseit. VI. Mohamed szerint a vallási szélsőségekkel szembeni küzdelem egyetlen módja a tanulás. “A radikalizmus elleni harcban a megoldás se nem katonai, se nem anyagi. A megoldás egyedül az oktatás” – adott hangot meggyőződésének. “Ami a terroristákban közös, az nem a vallás, hanem inkább a vallás semmibevétele” – tette hozzá.

Kassab Adonis

Forrás: VaticanNews, Magyar Hírlap, MTI

Képek: Africanews, France 24, VaticanNews

Iratkozzon fel hírlevelünkre