Megkezdi munkáját az olaszországi gravitációs detektor, a Virgo
Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordított a LIGO továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. Lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így most mintegy 40 százalékkal megnövekedett az érzékenysége, tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni, mint korábban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Segítségével erőteljes, hullámokat gerjesztő eseményeket keresnek, mint amilyen a fekete lyukak ütközése. 
A LIGO két ikerdetektorból áll, az egyik Washingtonban, a másik Louisianában található. A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. 2024-re képes lehet korábban nem tapasztalt részletességgel akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére.
A kutatásban részt vevő Virgo, az olaszországi Európai Gravitációs Obszervatóriumban (EGO) lévő gravitációshullám-detektor szintén megkétszerezte szenzibilitását és működését szintén április elsején kezdi.
2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben.
Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését. Utóbbi, a GW170817 néven regisztrált esemény nemcsak gravitációs hullámokat, hanem fényt is generált, melyet az űrben és a Földön tucatnyi teleszkóp figyelt meg.
A fejlesztéseknek köszönhetően a detektorok segítségével a kutatók még több feketelyuk-összeolvadást és szélsőséges eseményt lesznek képesek észlelni.
A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.
A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.
MTI
***
Mindenki Akadémiája, Frei Zsolt asztrofizikus – A gravitációs hullámok felfedezése
