A történelem viharaiban is őrizték keresztény hitüket az örmények
Az örményeket a világ olyan első keresztény népeként tartják számon, akik a keresztény-muszlim „kontaktzónában” (a Perzsa, az Oszmán és az Orosz Birodalom területein) is évszázadokon keresztül megőrizték hitüket, sokszor az államiság teljes hiányában. 
Az örmények a Kárpát-medencéhez is szorosan kapcsolódnak. A 17. században vándoroltak be nagyobb számban Erdélybe, ahol uniót kötöttek a katolikus egyházzal, majd viszonylag gyorsan integrálódtak a magyar társadalomba.
A dualizmusban számos parlamenti képviselőt, minisztert, sőt miniszterelnököt adtak Magyarországnak, az aradi tizenhárom vértanú közül pedig Kiss Ernő és Lázár Vilmos is erdélyi örmény származású volt. 
A több, mint 100 éves kincsek egy-egy oszmán-örmény család mikrotörténelmét hordozzák. A tárgyak, amelyek városról városra kísérték az örmény népirtást túlélő családokat, rávilágítanak az oszmán-örmény társadalom kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségére.
Az első teljes örmény nyelvű Bibliát 1666-ban, Amszterdamban nyomtatták örmény kereskedők finanszírozásával, Albrect Dürer művészetét közvetítő metszetekkel gazdagon illusztrálva. 
A Biblia kiadása az egységet jeleníti meg, viszont a különböző földrajzi régiókban megmaradt vallásgyakorlat valójában ennél jóval sokrétűbb. A felekezetek szerveződésre a hagyományos örmény apostoli vallás mellett hatással volt a római katolikus egyház és a protestantizmus is.
A kiállítás az OSZK és a PPKE Armeniológiai intézetének együttműködésével valósult meg.
(A szöveg és a képek forrása: Országos Széchenyi Könyvtár. Kiemelt képünkön egy örmény zarándoklat látható az Oszmán Birodalomban lévő Tomarza városában a 19. században.)
