Tudás alapú társadalom

A jelenlegi kormány minden tőle telhetőt megtesz a folyamat megállítása és megfordítása érdekében, és ez elsősorban a gyermekvállalásra hajlandó párok anyagi támogatását jelenti. Azt akarja elérni, hogy a gyermekvállalásnak ne legyen anyagi gátja, ne jelentsen napi megélhetési gondot a szülőknek. Dicséretes dolog, külföldről számos elismerést kapott érte.

Egy első éves egyetemista bement a tanórájára az egyik budapesti egyetemen. A tanár szakmai érvekkel bizonygatta, hogy a CSOK törvénye nem jó, mert csak a gazdagoknak használ, a szegényeknek nem. A tanár e tette két pontban is elmarasztalható.

Egyrészt állításának ellentmond a statisztika. E szerint ugyanis a támogatás 92 százalékát vidéken használták föl, ahol az ellenzék szerint nagy a szegénység, és csak 8 százalékát Budapesten, ahol sokkal magasabb az életszínvonal.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ez a nyolc százalék is elsősorban arra használta a támogatást, hogy vidékre menjen, és ott kezdjen új életet a kormány segítségével. A logika szabályai szerint tehát az ellenzék két ellentétes állítása (a CSOK csak a gazdagoké; a vidék szegényeké) egyszerre nem lehet igaz. Az egyik állítás föltétlenül, de előfordulhat, hogy mindkettő hamis.

Másrészt tilos oktatási intézményben politikai propagandát kifejteni. Márpedig a tanár ebben az esetben egy kormányintézkedést saját politikai nézeteinek megfelelően kritizált a diákoknak, szakmai érvekbe csomagolva. Azaz pártos módon igyekezett befolyásolni őket.  Érveivel igyekezett a hallgatóságot (hiszen mindenki szegénynek tekinti önmagát) azok ellen hangolni, aki igénybe veszik ezt a családtámogatási formát, és így egyszersmind a kormánnyal is szembe fordítani őket.

Az előző évtized jelszava volt a „tudás alapú” társadalom létrehozása.

Ez a tanár hamis érveivel igyekszik az irigység és csalás alapú társadalmat létrehozni. Állami fizetésért, a kutatás szabadságának örve alatt.

Maróth Miklós