A szülők is hasznosnak tartják a korai óvodakezdést
A lap hétfői számában arról ír, hogy 2024-ben mutatkozhat meg először a hároméves kori óvodába járási kötelezettség sikere.
A korábbi 5. életévről, 3. életévre történó óvodakötelezettség korhatár leszállítása azért fontos, hogy mielőbb megkezdődhessen a hátrányos helyzetű gyerekek szociális és kulturális hiányosságainak pótlása, és az iskolakezdésre csökkenhessenek a diákok közötti óriási különbségek. A rászoruló családok számára emellett nagy segítség, hogy a gyermek ingyen étkezhet az óvodában.
Bíró Gyula, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) szóvivője, a Gál Ferenc Főiskola szarvasi gyakorló intézményének vezetője a Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy az óvodakötelezettség korhatárának leszállításával általánosságban egyetért az intézményvezetők, óvodapedagógusok és a szülők nagy többsége, az emelkedő gyermeklétszám pedig az intézkedés eredményességét mutatja.
Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek későbbi iskolai előmenetelének kudarcai mérsékelhetőek a minél korábbi óvodáztatással – hangsúlyozta a szóvivő.
Hatástanulmány készítését szorgalmazza az óvodakezdés kapcsán a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke is. Verba Attiláné úgy látja: érdemi eredmény leghamarabb a bevezetéstől számított öt év után várható.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra hívta fel a figyelmet, hogy a hároméves kori óvodáztatás nemcsak a hátrányok és tehetségek felismerését teszi lehetővé, hanem a korai iskolaelhagyás mértékét is csökkentheti. A szaktárca a lap kérdésére közölte: az intézkedés hatékonyságát leghamarabb a 2015 szeptemberében óvodai nevelésbe kerülő gyermekek 12. életévében (vagyis 2024 körül) lehet majd mérni.
Az idei nevelési évben a KSH előzetes adatai szerint 327 ezer óvodást írattak be, ez csaknem négyezerrel több a tavalyinál, 2014-ben pedig még csak 321 ezer óvodás volt a rendszerben.
Az Emmi tájékoztatása szerint 2014 és 2020 között összesen százmilliárd forint jut bölcsődei és óvodai bővítésekre. Emlékeztettek arra, hogy 2014-ben 850,3 milliót, 2015-ben és 2016-ban 2,5-2,5 milliárd forintot, 2017-ben pedig már 3,5 milliárdot költöttek a kapacitások növelésére.
(MTI)
