Orbán Viktor: Magyarország nem adja fel nemzeti értékeit és érdekeit

Orbán Viktor felidézte, hogy amikor Brüsszel 2010-ben megszorításokat követelt, a magyar kormány válaszképpen hazaküldte az IMF-et és adót csökkentett. Majd amikor az Unió azt szorgalmazta, hogy a bankok százszorosan vasalhassák be a devizahiteleket az embereken, a kormány ehelyett, elszámoltatta a bankokat. Szólt arról is, hogy a kormány a rezsicsökkentést is a brüsszeli tiltakozás ellenére vezette be. Amikor azt mondták, engedjük be a migránsokat, mi kerítést építettünk, mai napig azt akarják, hogy fogadjuk vissza a migránsokat, mi meg nem vagyunk hajlandóak elfogadni a kötelező betelepítési kvótát – sorolta a kormányfő.

Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel német kancellár szerint az nem lehet, hogy egyes tagállamok nem fogadnak be migránsokat, a kormányfő úgy reagált:

a bevándorláspárti országok és azok vezetői nem adták fel azt az elképzelésüket, hogy Közép-Európát is átalakítják.

Szerinte azonban az erkölcsi előny Közép-Európánál van, mert a Nyugattal szemben a közép-európaiak nem akarják ráerőltetni a nyugatiakra a saját életükről szóló elképzelésüket.

Mint fogalmazott:

„Rázhatja az öklét akárki (…), Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk”,

vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben.

Szavai szerint a brüsszeli bürokrata elit egy buborékban él, elveszítette a kapcsolatát a valósággal, azonban „nekünk itt két lábbal kell állnunk a földön, a nemzeti érdekekből kell kiindulni”.

A Fidesz európai néppárti (EPP) tagsága ügyében a pártelnök-miniszterelnök úgy fogalmazott: „időt nyertünk”, és onnan nézve, hogy 13, kivétel nélkül bevándorláspárti, a migrációt nem megállítani, hanem törvényesíteni akaró párt kezdeményezte a Fidesz eltávolítását az EPP-ből, a végkifejlet elfogadható. Majd megismételte az EPP ülése utáni sajtótájékoztatón elhangzott kijelentését, hogyaz európai választások után eldöntik a Fideszben, mi jó Magyarországnak, a néppárton belül kell-e folytatni, vagy valamifajta új pártszövetségben van inkább a helyük.

A Fideszt nem lehet sem kizárni, sem felfüggeszteni, a Fidesz negyedik kormányzati ciklusát tölti, és az elmúlt három EP-választáson a legsikeresebb európai párt volt.

Így, ha a vita odáig jutott volna, hogy nem találnak megoldást, akkor a Fidesz kilépett volna, ezért is volt ott a néppárti vita alatt a kezében a hivatalos kilépési nyilatkozat.

Mint mondta: a Fideszt támadók egy bevándorláspárti platformhoz tartoznak, e politika támogatói  az EPP-ben is megtalálhatóak. Ennek következményeként az egész EPP folyamatosan balra tolódik – tette hozzá.

A néppárt említett szárny nem csinál titkot abból, hogy egy bevándorláspárti nagykoalíciót akar az EP-választás után. Sőt,

a színfalak mögött ez a csoport „lényegében lepacsizta a dolgot”, és a zöldekkel, a liberálisokkal és a szocialistákkal egy bevándorláspárti nagykoalíciót akarnak.

Azt is tudják, hogy a Fidesz sosem támogatna egy ilyet – jelentette ki, hozzáfűzve: ahogyan idehaza sem kötnek semmilyen koalíciót a volt miniszterelnök pártjával, a DK-val, úgy nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni az európai színtéren sem.

A kormányfő szerint

a Helmut Kohl idején erős Európai Néppárt mára „szerencsétlen sorsúvá vált”, elveszítette a szuverenitását, a baloldalról diktálnak neki.

Ebből az együttműködésből fakad az, hogy eltűri a kettős mércét, kivált, amikor azt közép-európai országokkal szemben alkalmazzák.

Álláspontja szerint az EPP-nek vissza kell nyernie a szuverenitását, nem maradhat egy ilyen „félbaloldali, sodródó párt”.

Kijelentette: az EP választás után

a Fidesz attól teszi függővé, hogy a néppártban folytatja-e a politizálást, hogy folytatódik-e a kettős mérce alkalmazása, bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes lesz-e az EPP, kiáll-e a keresztény értékek védelme mellett, vagy tolódik továbbra is balra.

Ez utóbbi esetben a Fidesznek valami új dolgot kell csinálnia.

Egyértelművé tette, hogy a magyar emberek döntésével összhangban semmilyen pártfegyelem érdekében nem adja fel a keresztény kultúra védelmét és a migráció megállítását.

 Orbán Viktor megjegyezte, hogy egyébként a fontos dolgok nem a pártmegbeszéléseken, hanem a miniszterelnökök tanácsában dőlnek el, így a kormány érdekérvényesítő befolyására az EPP-ben történteknek nincs semmilyen hatása.

Azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint a „törzsi logika” érvényesült a Fidesz-tagság ügyében az EPP-ben, a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia elnök egy másik pártszövetséghez tartozik, ezért felvetődik a kérdés, hogy Macronnak mi köze van a döntéshez.

A kormányfő arra is kitért a rádióinterjúban, hogy elvesztette felsőházi többségét a kormánykoalíció a hollandiai tartományi választásokon, amiről azt mondta: az európai szocialisták csúcsjelöltjének, a „Timmermans nevű, buborékban élő ember” pártja „akkorát bukott, mint az ólajtó”, elveszítette az emberek bizalmát.

Eközben azonban Frans Timmermans Budapestre és más európai fővárosokba jár, hogy „kioktasson bennünket demokráciából, miközben otthon az emberek éppen útilaput kötöttek a pártja talpára” – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint,

ha az EU továbbra is azt folytatja, hogy „politikai elfekvőnek használja” a fontos uniós döntési pozíciókat, és a saját hazájában megbukott embereket küldenek Brüsszelbe, azzal radikálisan csökkenti az emberek bizalmát az EU iránt .

 Az EP-választásig hátralévő két hónapról Orbán Viktor úgy fogalmazott: „kicsit dühösek ránk Brüsszelben” az uniós migrációs tervekről szóló kormányzati tájékoztató kampány miatt, mert „lelepleztük, mire készül Brüsszel”. De muszáj emlékeztetni az embereket arra, hogy néhány hete például az EP-ben, a magyar baloldali képviselők szavazatával  azt fogadták el, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban emeljék háromszorosára a migrációs alap büdzséjét.

A miniszterelnök feladatként azt jelölte meg, hogy folyamatosan tájékoztassák az embereket, mire készül Brüsszel. „Nem szabad meghátrálni, megijedni” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor azt várja, hogy az EP-választás után

„egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”.

Forrás: MTI