Külföldön Finnország, itthon Tatabánya a legboldogabb

Magyarország a tavalyi 69. helyről a 62. helyre jött fel. A térségből megelőzi Csehország (20.), Szlovákia (38.), Lengyelország (40.), Szlovénia (44.) és Románia (48.). Szerbiában (70.), Horvátországban (75.), Bulgáriában (97.) és Ukrajnában (133.) ugyanakkor boldogtalanabbak az emberek, de az EU-tagállamok közül Magyarország után végzett Portugália (66.) és Görögország (82.) is.

Az idei jelentés elemezte, hogyan alakultak az élettel kapcsolatos értékelések és érzelmek a Gallup 2005-2006-ban kezdett világfelmérései óta. Az élet értékelésében legtöbbet javuló húsz ország közül tíz közép- és kelet-európai, öt fekete-afrikai, három latin-amerikai. A leginkább romló értékelést mutató tíz országot gazdasági, politikai vagy társadalmi gondok sújtották. Az első felmérések óta Jemenben, Indiában, Szíriában, Botswanában és Venezuelában látják egyre sötétebben az életet az emberek.

Az idei rangsor utolsó tíz helyén Jemen, Szíria és Botswana mellett Haiti, Malawi, Ruanda, Tanzánia, Afganisztán, a Közép-afrikai Köztársaság és – a legvégén – Dél-Szudán áll. Az idei, sorban a hetedik felmérés a boldogság és a közösség kapcsolatát helyezte a középpontba. Azt vizsgálta, milyen hatása volt a boldogság alakulására a információs technológiának, a társadalmi normáknak, a konfliktusoknak és a kormányok politikájának.

A jelentésben külön fejezetek foglalkoznak a szavazási viselkedés, az önzetlen, segítő magatartás, az internet és a boldogság, valamint az – egy hellyel visszacsúszó, és idén a 19. helyen álló – amerikaiak függősége és boldogtalansága közötti összefüggéssel.

Magyarország legboldogabb városa egy kutatás szerint pedig Tatabánya lett. A sor végén Salgótarján kullog a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában a boldogság világnapja alkalmából közzétett kutatás szerint.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professszor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végzett felmérést Magyarország 832 településén élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével. A kutatócsoport a boldogság világnapjára összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit.

A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul. Az Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint. Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya ismét Magyarország legboldogabb városa. Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett. A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.

A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a 65 év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.

A felmérésben Erdélyben élő 288 magyar férfi és 759 magyar nő is részt vett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán működő, Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport jóvoltából. Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje magasabb, a pozitív mentális egészség mutatókban, valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a hazai.

(MTI)