Új fényben tündököl a felújított Szent István-bazilika kápolnája és sekrestyéje

A budapesti bazilika az elmúlt években olyan nagy számú látogatottságot generált, mely egyértelműen indokolta a felújítást, ugyanakkor liturgikus szempont is szerepet játszott a kápolna kibővítésében.

A Szent István-bazilika méltán az egyik leglátogatottabb látványosság Budapesten. A XVIII. században kialakult Újváros – mai nevén Lipótváros – fejlődésére való tekintettel az akkori városi tanács egy nagytemplom építését kezdeményezte. A terveket Hild József készítette, a bazilika alapkövét 1851-ben tették le.

A bazilika 1951-ben kapta meg a Szent Jobb ereklyét őrzésre. Az akkor még Szent Lipót-kápolnát – mely sekrestyéül is szolgált – kettéosztották; a kápolna részén kialakították a Szent Jobb helyét. A kápolna 1986 óta viseli a Szent Jobb nevet, bár a tavalyi évtől maga a Szent Jobb átkerült a főhajó Nagyboldogasszony oltára elé.

A felújítás gondolata évekkel ezelőtt, az apszisszintek akadálymentesítése után merült fel. A felújításban nagy szerepet játszott a kápolna liturgikus szempontból történő kiegészítésére is: a helyreállítás célja a korabeli klasszicista tér megidézése a posztmodern díszítőelemek eltávolításával.

A restaurálási munkálatok mellett nagy szerepet kaptak a modern gépészeti és elektronikai megoldások; restaurálták az üvegablakokat, a történeti főoltárt és a keresztelőkút ötvös és kőfelületeit, a kápolna és a sekrestye díszítőfestését, a történeti fabútorokat és orgonát, továbbá a padló solnhofeni mészkő burkolatát is megújították.

A szentély kibővítése helyet adott új szembemiséző oltár, ambó és kredencia asztal elhelyezését. A fehér kővel burkolt felület a tér világosítására, valamint a bensőséges misézést és helyi szakrális igények kielégítésére szolgál. Bár ideiglenesen a padsorokat székek helyettesítik, a padok restaurálása valószínűleg nyár elejére befejeződik.

A munkálatokat a bazilika belső forrásból fedezte. A műemléki felújítást Bukta Norbert festőművész és Galina Zoltán építész készítette elő, melynek alátámasztó munkarészeinek elkészítésében BZS50 Műterem építészei mellett Kelecsényi Kristóf művészettörténész, Miklós Zoltán statikus, Győri Lajos és Gallyas Balázs festőrestaurátor, Kovács Attila kőrestaurátor, Czifrák László és Kozma Mihály szilikát restaurátor, Győri Mihály farestaurátor, Magyar Éva és Nagy Melinda ötvös restaurátor vett részt.

A generálkivitelezést a Monumentum Anno Kft. végezte, a restaurátorokkal együtt dolgozva a kőmunkákat a Kutas Kft. készítette, az asztalos munkákat Ádám Tamás, a lakatos munkákat Sevecsek László, az új világítótesteket Szabó Péter, az új harangvezérlést Kapui Gyula, a felújított biztonságtechnikai rendszert Juhász János, az új hangtechnikát Mérő Gellért készítette.

(Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Fotó: Ligeti Edina)