Eurostat: Jelentősen nő a születési arányszám Magyarországon
Közzétette legfrissebb, 2017-es születésekkel kapcsolatos adatait az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat közleményéből kiderült: egy év alatt 5 millió 75 ezer gyermek született az unió területén, akiknek közel fele első gyerekként érkezett a (jó esetben) családba. A születések száma csökkenő tendenciát mutat, ugyanez a szám egy évvel korábban bő hetvenezerrel nagyobb volt.
Már közel az átlag, javul a magyar érték
Uniós szinten a vizsgált évben 1,59 volt a születési arányszám, ami azt jelenti, hogy hosszú távon velünk marad Európa demográfiai válsága. A magyar adatok ezen belül azonban kedvező változásról árulkodnak, a hazai mutató 1,54 volt – egyre közelebb tehát az uniós átlag, valamint haladunk a hőn áhított 2,1-es mutató felé. A huszonnyolc tagállam közül Lettország után Magyarország esetében növekedett a második legnagyobb mértékben a mutató, amelynek hatására sereghajtókból az erős középmezőnybe kerültünk. Itthon pontosan 23%-kal nőtt a termékenységi ráta 2010-hez képest. Magyarország hét év alatt tizenkét helyet lépett előre a rangsorban.
A magyar trend az uniós átlaggal ellentétes: míg nálunk jelentősen javul a termékenységi ráta, addig az EU-ban 2%-kal csökkent az Eurostat szerint.
(A népesség stagnálásához szükséges születési arányszám 2,1. Ez azt jelenti, hogy egy nő élete során ennyi gyermeknek ad életet. E fölött növekszik, ez alatt pedig csökken egy ország népessége.)
Jelenleg Máltán (1,26), Spanyolországban (1,31), Olaszországban és Cipruson (egyaránt 1,32) a legalacsonyabb a mutató, a legjobb adatokkal pedig pillanatnyilag Franciaország (1,9), Svédország (1,78) és Írország (1,75) rendelkezik. 
Egyre később érkezik az első gyermek
A nők egyre később vállalják első gyermeküket; míg 2013-ban átlagosan 28,7 évesen, addig tavalyelőtt már 29,1 évesen szültek először. Unió-szerte az anyák öt százaléka tizenéves, arányuk Bulgáriában és Romániában a legmagasabb, hazánkban és Szlovákiában az édesanyák egytizede nem múlt el húsz éves első gyermeke születésekor.
Míg átlagosan a szülő anyák három százaléka múlt el negyven éves, ugyanez a szám Spanyolországban meghaladja a hét százalékot.
Magyarországon jellemzően 28 és 29 éves koruk között válnak a nők édesanyává, ami közelíti az uniós átlagot és azonos, mint délnyugati szomszédaink adatával. A magyar nők idősebbek első gyermekük születésekor, mint a horvát, szlovák vagy román hölgyek, de fiatalabbak osztrák „sógornőiknél”.
Alternatív magyar út a demográfia terén
Európában élénk vita bontakozott ki a demográfiai válság kezelésének módozatai kapcsán. Több ország kinyilvánította meggyőződését, miszerint a népességcsökkenést bevándorlással tudja majd ellensúlyozni, ezt követően pedig megnyitották szociális ellátórendszerüket a migrációs válság során érkező közel-keleti és afrikai bevándorlók előtt.
A magyar kormány határozott álláspontja ezzel szemben mindvégig az volt, hogy a kihívásra a családok nagyarányú támogatása a helyes válasz és a gyermekvállalást kell minél szélesebb körben ösztönözni. Az elmúlt években sorban születtek ennek érdekében szakpolitikai intézkedések, köztük a CSOK és a családi adókedvezmény bevezetése. Legutóbb februári évértékelő beszédében jelentett be hétpontos, átfogó családpolitikai támogatáscsomagot Orbán Viktor miniszterelnök. Hazánkban 2010 óta megduplázódott a családtámogatásra fordított összeg.
