Nógrádi György: Magyarországon kicsi az esélye egy terrortámadásnak

Tizenöt éve, hogy iszlám terroristák végrehajtották Európa máig egyik legvéresebb és legtöbb halálos áldozatát követelő terrortámadását Spanyolországban. Az öreg kontinensen addig példátlannak számító, jól szervezett és kegyetlen iszlám terrorakcióban 191 ember vesztette életét, köztük három erdélyi magyar, és több mint kétezren sérültek meg.

2004. március 11-én Madridban, reggel fél nyolc után valamivel vette kezdetét az az összehangolt támadássorozat, aminek keretében iszlám fundamentalisták az Atocha pályaudvaron és annak közvetlen közelében 10 pokolgépet élesítettek, 4 különböző vonatszerelvényen.

Kezdetben a spanyol kormány és a helyi média a Baszkföld teljes függetlenségért küzdő szeparatista szervezetnek, az ETA-nak (Baszkföld és Szabadság) tulajdonították a szörnyű támadást. Néhány nappal a tragédia után azonban előkerült egy videofelvétel, amin egy marokkói akcentussal arab nyelven beszélő férfi, az Oszama bin Laden által alapított iszlamista terrorszervezet, az al-Kaidát nevezi meg a támadások hátterében.

A felvételen elhangzik, hogy mindez bosszú azért, mert a spanyol politikai vezetés korábban támogatta az Egyesült Államok irányította iraki háborút, illetve azért mert katonai csapatokat küldött Afganisztánba.

A három nappal az országos választások előtt elkövetett merényletsorozat óriási belpolitikai károkat okozott az éppen regnáló konzervatív kormánynak. A merényletek után Jose Maria Aznar az ETA szervezetét gyanúsította, egyesek szerint azért, hogy a közvélemény közvetlenül az országos választások előtt ne kapcsolja össze a tragédiát az iraki válsággal. Az ETA ezt a vádat már a kezdetektől fogva tagadta.

Végül a március 14-ei választáson a Jose Maria Aznar vezette Néppárt súlyos vereséget szenvedett a voksoláson, így pedig az iraki beavatkozást ellenző szocialisták váltották a jobboldali kormányt.

A terrortámadások ügyében 2007 októberében hozott ítéletet a bíróság. Mindegyik vádlott ártatlannak vallotta magát, végül összesen 21 embert ítéltek el. A három fővádlott közel 40 ezer év börtönbüntetést kapott.

A terrorizmus áldozatainak európai emléknapja apropóján megkerestük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt. A szakember kérdésünkre elárulta, hogy a 2004-es madridi merénylet azért számított mérföldkőnek az azt megelőző terrorista akciókhoz képest, mert a halottak száma minden eddiginél nagyobb volt, továbbá a vérengzés egy merényletláncba illeszkedett, hiszen korábban Isztambulban, később pedig Londonban történtek ehhez hasonló tragédiák. Ezek az események pedig az addigi biztonsággal kapcsolatos elképzeléseinket alapjaiban rendítették meg,

„a madridi merénylet rávilágított, hogy sehol sincs biztonság.”

Nógrádi György idézte Egon Bahr német biztonságpolitikai szakértő szavait: „A biztonság csak a múltban abszolút, a jelenben relatív és a jövőben kiszámíthatatlan.”

A merényletek hatására Európában rengeteg változtatást vezettek be jogszabályi szinten és az addigi politikai gyakorlatban. Európában szinte mindenütt létrehoztak terrorelhárító erőket.  Nógrádi György példaként felhozta Belgiumot, ahol bevezették az éjszakai házkutatást, illetve a letartóztatásoknál az akár 72 óráig terjedő fogva tartást is. Bizonyos szempontból tehát kimondhatjuk, hogy „Európa a terrorizmussal szembeni fellépést megerősítette” – mondta.  

 A „multikulti” nem működik

Nógrádi György szerint ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy Európának van egy alapvető dilemmája, amire választ kell adnia, ez pedig az, hogy honnan akarja a hiányzó munkaerőt pótolni. „Erre Nyugat-Európa nagy része azt a választ adja, hogy a bevándorlóktól.” A német kormány két évvel ezelőtti kormánynyilatkozatában  az állt, hogy Németország megfelelő működéséhez évi 300 ezer pótlólagos munkaerőre van szükség. Ez a szám most elkezdett csökkenni: kb. 240 ezerre – de ez még így is rengeteg ember – tette hozzá a szakértő.

„Az alapvető probléma, hogy Németország és Nyugat-Európa szeretne fiatal, tehetséges, nyelvet tudó, diplomás, de legrosszabb esetben szakmunkás végzettségű embereket behozni. A helyzet az, hogy ma nem ilyen emberek jönnek be abba az országba”. A szakember hangsúlyozta, hogy a német kormány szerint ma a beérkezőknek mindössze 50 százaléka lesz hajlandó dolgozni. „Öt év múlva ennek katasztrofális eredménye lesz.”

Ma Németországban a családok egynegyedében az egyik szülő már nem német, Nyugat–Európa országai között pedig több olyan is akad, amelyik óriási gyarmatbirodalommal rendelkezett, ezekről a helyekről pedig özönlenek be az emberek Európába. Őket feltartóztatni pedig nagyon nehéz, annál is inkább mert akik például a francia gyarmatokról jönnek, kiválóan beszélnek franciául, a brit gyarmatokról érkezők pedig természetesen remekül  ismerik az angol nyelvet.

Európában tehát „párhuzamos társadalmak” jöttek létre, miközben szemmel látható, hogy ez a „multikulti” nem működik.

Az európai terrorfenyegetettséggel kapcsolatban Nógrádi György kiemelte: „a jelenlegi német adatok szerint csak az országban 220 ezer embert kellene kitoloncolni, míg 26 ezer nyilvántartott iszlamista van, amihez jön még 12 ezer olyan szalafista, akik bármire hajlandóak, és kétezer kétszáz nyilvántartott terrorista is található az országban.”

„Mindehhez szorosan kapcsolódik, hogy mostanában hallhatunk híradásokat arról, hogy a korábban az Iszlám Állam oldalán harcoló kettős állampolgárok egy jelentős része próbál visszatérni Európába, hiszen egy svéd börtön sokkal jobb lehetőség annál, hogy Irakban vagy Szíriában kivégzik őket tettükért.”

Különösebb kockázat nincsen

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon mekkora esélye van egy esetleges terrortámadásnak, a szakértő elmondta, hogy „hála Istennek, nagyon minimális”. Nógrádi György ezt alátámasztandó több okot is említett: „Magyarországon a migránsok száma elenyésző, mondhatni konvergál a nullához. Azoknak a muzulmánoknak a döntő része pedig, akik itt élnek az országban, az egyetemet, főiskolát is itt végezték még a ’70-es, ’80-as években. Tökéletesen beszélnek magyarul, jelentős részük magyar emberrel házasodott, és jellemzően a felső középosztályba tartoznak.” Tehát kijelenthetjük, hogy különösebb kockázatot nem jelentenek – zárta mondandóját a szakember.