Kincsek őrzői: a nők

Azóta eltelt 12 év és ha Kopp Mária még ma is velünk volna, valószínűleg örömmel tapasztalná, hogy ez a szemléletváltás mintha kezdene megvalósulni. Ma már a gyermekvállalás ügye olyan nemzeti üggyé vált, amelyről nap mint nap szó esik a közbeszédben és a médiában. Amellett, hogy a gyermekvállalás valóban mindenkinek a magánügye, de egyben – ezt talán most már bátran kijelenthetjük – a legszemélyesebb közügy. Vannak olyan körök természetesen, akik ezt nehezményezik, de a többség, ahogy ezt például a családvédelmi konzultáció is megmutatta fontos nemzeti sorskérdésként tekintenek a demográfiára és a családok védelmére.

2007-ben, amikor Kopp Mária ezeket a sorokat írta a gyermekvállalás tekintetében nagyon magukra voltak hagyva a nők és a családok. Közel sem állt rendelkezésükre annyi lehetőség, mint manapság. A nőkre, az édesanyákra akkoriban nem úgy tekintettek, mint kincsek őrzőire, hanem volt úgy, hogy csak egyszerűen egyes szülőnek titulálták őket.

Mára a nők megbecsültsége nemcsak édesanyai, nagymamai mivoltukban, hanem az élet egyéb területein is egyre inkább tapasztalható. Legdrágább kincseink, gyermekeink őrzőiként számos támogatásban, kedvezményben részesülhetnek és látható az is, hogy emellett a családon kívül, a mindennapi életben, a munka világában is javult a nők megbecsültsége, társadalmi részvétele és szerepvállalása, gondoljunk csak az ún. női szakmákban megvalósuló bérfejlesztésekre, a nők növekvő részvételére a munakerőpiacon vagy a felsőoktatásban.

2010-hez képest ötödével nőtt a gyermekvállalási kedv és ezzel párhuzamosan negyedével nőtt a nők foglalkoztatási rátája. Mindez azt jelzi, hogy az a bizonyos egyensúly – elsősorban a munka és a család közötti egyensúly – egyre inkább kezd érvényesülni a nők és talán a férfiak életében is.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke