Keleti pátriárkák: A Nyugat társfelelős a közel-keleti konfiktusban
A csúcstalálkozón a pátriárkák részt vettek számos kétoldalú találkozón különböző országok politikai képviselőivel és részletekbe menő, széleskörű előadást tartottak a közel-keleti vallási közösségek helyzetéről szóló panelbeszélgetés keretében, amelyet február 16-án a Hanns Seidel Alapítvány szervezett – jelentette a Vatikáni Rádió a Fides missziós hírügynökségre hivatkozva.
Sako pátriárka felszólalásában áttekintette azokat a régi okokat, amelyek hozzájárultak az utóbbi száz évben a közel-keleti autoktón (őshonos) keresztény közösségek egyre bizonytalanabb helyzetéhez. A káld egyház prímása emlékeztetett, hogy
az Ottomán birodalom bukása óta a nyugati megszálló hatalmak semmilyen készséget nem mutattak arra, hogy elősegítsék a Közel-Keleten a jogállamok megszületését, ahol minden állampolgárnak egyenlő jogokat biztosítanának.
A pátriárka utalt az izraeli-palesztin konfliktusra – mint történelmi tényezőre, ami hozzájárult a politikai iszlám megerősítéséhez –, illetve arra az előítéletre, amely régi történelmi eseményekre vezethető vissza, mint pl. a kereszteshadjáratok, amelyek a közel-keleti keresztényeket a régió nyugati hatalmainak és politikájának a „szövetségeseiként” könyvelték el.
Irak Szaddám után
Az iraki helyzetre utalva, Sako pátriárka hangsúlyozta, hogy az irakiak megtapasztalták a valóságos káoszt Szaddám Husszein rezsimjének bukása után 2003-tól kezdve. Ez ugyanis politikai és intézményi űrt eredményezett, amelyben növekedett a széthúzás, a korrupció és megszaporodtak az állami hatóságok ellenőrzése alól kicsúszott fegyveres csoportok.
A Közel-Kelet instabilitása hozzájárult a keresztények nehéz helyzetéhez, mert a nyugati politika inkább a konfliktus-teremtésre ösztönöz a régióban, minthogy előmozdítaná a demokráciát és a szabadságot. Más szóval, a nyugati döntéshozók mindent elkövettek, hogy támogassák saját gazdaságukat és szolgálják saját érdekeiket a közel-keleti országok kárára. Sako pátriárka példaként említette a kőolaj és más természeti erőforrások ellenőrzés alatt tartását, valamint a fegyverkereskedelmet a konfliktus mindkét oldalán állókkal.
A Ninivei-síkság vészhelyzetét és a területről a dzsihadista megszállás idején elmenekült keresztény lakosság visszatérését illetően a káld pátriárka rámutatott, hogy az iraki kormány nem tett semmit, hogy segítse az országon belüli kitelepítettek visszatérését otthonaikba. Ez azért is alakult így, mert a korrupt eljárásmód következtében egyesek pénzt kérnek a konfliktus idején lerombolt házak és templomok helyreállításáért. Már eleget szenvedtünk – jegyezte meg a pátriárka.
Sako pátriárka végül annak a reményének adott hangot, hogy Ferenc pápa látogatása az Egyesült Arab Emírségekbe és az emberi testvériségről szóló dokumentum közzététele, amelyet az Al-Azhar főimámjával együtt írtak alá, hozzájárulhat ahhoz, hogy eltűnjenek a vallási fanatizmus okai.
Szíria és az embargó hatásai
II. Mor Ignatius Aphrem szír ortodox pátriárka felszólalásában a szíriai helyzetet elemezte. Emlékeztetett a két aleppói érsekre – Boulos Yazigi görög ortodox és Mar Gregorios Yohanna Ibrahim szír ortodox főpásztorra –, akik 2013 áprilisában hunytak el a konfliktusban. Kifogásolta, hogy a szíriai kormány képviselőit nem hívták meg a biztonságról szervezett csúcstalálkozóra.
A szír ortodox egyház prímása megállapította, hogy a háború miatt elpuszított országban a szíriai lakosság szenvedését tovább súlyosbítják az egyes országok által Szíria ellen bevezetett nemzetközi szankciók.
Az 55. Biztonságpolitikai Konferencián Münchenben többek között részt vett Angela Merkel kancellár, Mike Pence amerikai alelnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Forrás: Vaticannews (kép: Youtube)
