A kommunista diktatúrák áldozataira emlékezünk
1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták, majd 25 év kényszermunkára ítélték, mert kiállt a kommunista hatalommal szemben. Elhurcolásának napján emlékezünk évről évre a kommunizmus áldozataira, az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében. Emlékezünk a több százezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt magyarra, a koholt vádak alapján kivégzett nemzettársainkra, az ellenállóként mártírhalált halt hőseinkre.
A pártállami rezsim fél évszázados uralma alatt a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát körülbelül 100 millióra becsülik az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban elhunytak, a kivégzettek száma eléri az egymillió főt, de a rendszer áldozatai közé sorolandók azok is, akiket kényszervallatás alá vetettek, megkínoztak, megbélyegeztek, hosszú évekre börtönbe zártak, akiket csoport- vagy vallási hovatartozásuk miatt üldöztek.
Eltiporták az emberi-és szabadságjogokat, államosították a magántulajdont, tiltották az egyházak működését, szabad sajtó és véleménynyilvánítás nem létezett. Mindenkit üldöztek, akik ellenálltak, máshogy gondolkodtak és a rendszer ellen szót emeltek.
Történészek szerint csak elvétve akad olyan magyar család, melyet valamilyen módon nem érintett a represszió. Bár pontosan nem tudni, hány honfitársunk esett áldozatul Magyarországon a kommunista megtorlásoknak, de bizonyos, hogy számuk több százezerre tehető.
A kommunizmus fekete könyvében – melyben a szerzők hadat üzentek a felejtésnek – azt is vizsgálták, milyen szerepet foglalt el a kommunizmus működésében a bűn, az erőszak, a gyilkosság. Az 1997-ben megjelent könyv hitelességét ugyan az első perctől kezdve sokan vitatják, de a kritikusok a lehető legritkábban kérdőjelezik meg a mű egyes részeinek ténybeli pontosságát.
A könyvben az egyik szerző, Stéphane Courtois felveti a kommunizmus nürnbergi perének kérdését is, arra hivatkozva, hogy a kommunista államok vezetői valóban kimerítették mind az emberiesség elleni bűntett, mind a háborús bűntett, mind pedig a béke elleni bűntett fogalmát. „Miért használjuk ezeket a kifejezéseket csak a nácizmus áldozatai, illetve különböző etnikai indítékú mészárlások kapcsán?” – teszik fel a kérdést.
Fotó: MTI Fotó: Kovács Tamás
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, hétfőn a Terror Háza Múzeum egész nap ingyenesen látogatható, és rendkívüli történelem órát is tartanak. Budapesten a Hősök Falánál gyertyagyújtással emlékeznek, ugyanott délután 3-kor beszédet mond Trócsányi László igazságügy miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
