Családpolitikai bírálatok a tények tükrében
Ha jobban megnézzük az adatokat és részletesen megvizsgáljuk az elmúlt évek intézkedéseit, azokból kiderül, még soha nem volt olyan kormánya Magyarországnak, amely ennyit tett volna azért, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a munka és a gyermekvállalás, nevelés között.
Mi mást szolgálna a GYED Extra, a kisgyermekeseket foglalkoztató munkáltatóknak járó adókedvezmények, a bölcsődei férőhelyek bővítése, a három éves kortól kötelező és ingyenes óvoda, a Nők 40, azaz a nagymama-nyugdíj vagy a nagyszülői GYED, ha nem azt, hogy az édesanyák vissza tudjanak térni gyermekvállalás után a munkaerőpiacra, amikor kell, vagy amikor szeretnének.
Elég világosan látható a statisztikákból, hogy 2010 óta Európában a legnagyobb mértékben Magyarországon nőtt a nők foglalkoztatási rátája, ami ma már 62,6 százalék, és ez 25 százalékos emelkedést jelent. Még ennél is nagyobb mértékű volt a növekedés a kisgyermekes anyák körében (a 25-49 éves három évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája 36 százalékkal nőtt 2010 és 2017 között).
A hétpontos családvédelmi akciónak a legtöbb intézkedése olyan, amely egyszerre támogatja a gyermekvállalást és a munkavállalást is, miközben választási lehetőséget biztosít az anyáknak, akik szabadon eldönthetik, hogy mit, mikor, mekkora mértékben vesznek igénybe. Mert nálunk még megvan a választás szabadsága, nem úgy, mint időnként Svédországban, ahol gyakorlatilag kinézik maguk közül azokat, akik nem szeretnék – az amúgy igen drága – bölcsődékbe járatni a gyermekeiket.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke
