Az Iszlám Állam után a síita fegyveresek bántalmazzák az őslakos keresztényeket
Két éve annak, hogy az iraki hadsereg és a vele szövetséges Irán által is támogatott Hasd Al-Shaabi névre hallgató önkéntes síita alakulat felszabadította Bartella városát az Iszlám Állam uralma alól. Az őslakos keresztény közösség reménykedve tekintett a jövőbe, de hamarosan újabb szélsőséges csoportokkal kellett szembenézniük.
Az Iszlám Állam után a síita fegyveresek terrorizálják az őslakos keresztényeket
A zömében szír ortodox és szír katolikus lakosság üdvözölte az iszlamisták kiűzését Ninivéből, és az új élet reményében hamarosan kezdtek visszatérni szülőföldjükre. Az elmúlt egy évben közel négyezer keresztény család tért vissza Bartellába, ami a keresztény lakosság egyharmadát jelenti. A hazatérő bartellaiak megdöbbenve tapasztalták, hogy a várost uraló shabak kisebbség és az iraki Hasd Al-Shaabi fegyveresei önkényesen birtokoltak el keresztény tulajdonú ingatlanokat, és helyükre a muszlim síita családokat telepítenek be.
Leynus Aaudiso, a kurdisztáni Dahuk tartomány keresztény képviselője szerint a Hasd Al-Shaabi gyakorlatilag megszállás alatt tartja a Ninive-fennsíkot.
Az síita fegyveresek azt tesznek a szülőhazánkban, amit csak akarnak. Bármit elvehetnek és büntetlenül bántalmazhatják a keresztény testvéreinket – nyilatkozta a szír keresztény képviselő az ankawa.com-nak.
Színtiszta keresztény településből lepusztult szellemváros
2003 előtt Bartella 60 ezer fős város volt, lakosságának 99 százaléka a keresztény vallást követte. Az Iszlám Állam dzsihadistáinak támadásai és a síita fegyveresek zaklatásai miatt mára arányuk negyven százalékra csökkent.
Az ősi asszír város még a második század végén vált keresztény településsé. Az akkori lakosság az Asszír Keleti Egyházhoz, más néven a nesztoriánus irányzathoz tartozott, majd a jakobita szír ortodoxia elterjedésével Bartella népe is egyházat cserélt. Az ezernégyszáz éve tartó iszlám uralom alatt a város több támadást és népirtást is átvészelt.
A X. és a XII. század között főként a kurdok és a perzsák ostromolták a várost, de a legtöbb esetben a lakosság túlélte a támadásokat. A közeli Moszul város szunnita közössége a gazdag hadizsákmány reményében próbált betörni a városba, de a magas falak és az erős kapuk megvédték a lakosságot. Az 1700-as években ismét a perzsa csapatok és arab emírek fosztogatták Ninive-völgyét. Az Oszmán Birodalom végnapjaiban történt keresztény népirtás elől sok szír keresztény lelt menedéket a történelmi város falai között.
Szaddám Huszein rendszerének bukása után a megszűnt Irakban a belbiztonság. Szélsőséges szunnita terrorszervezetek köztük az Al-Kaida helyi ága is rendszeresen indított támadásokat a keresztények lakta települések ellen. A végső csapást az Iszlám Állam megjelenése jelentette. Az iszlamista fegyveresek futótűzként söpörtek végig a térségen és elüldözték a keresztény lakosságot.
A keresztények oltalma alatt élő shabakok a jótevőik ellen fordultak
Az iraki szélsőséges szervezetek részéről szintén üldöztetéseket elszenvedett shabak népcsoport tagjai gyakran a keresztényeknél kerestek menedéket. Az iráni eredetű, siíta iszlám hitet követő shabakok etnikai és vallási alapon egyaránt üldözésnek voltak kitéve a szunnita arab lakosság által.
Mint ahogyan a legtöbb ninivei településen, Bartellában is befogadták a keresztények a shabak kisebbség tagjait, akik a város szélén telepedtek le.
A háborút követően az elmenekült keresztények helyére Iránból és Irak más vidékeiről egyre több síita shabak érkezett, akik az Iszlám Állam legyőzése után a keresztény közösségek ellen fordultak – emlékeztetett összefoglalójában a linga.org.
A shabakok mellé a Dél-Irakból verbuválódott, szintén síita Hasd Al-Shaabi állt. Az iraki félkatonai szervezetet a bagdadi kormány és az iráni rendszer támogatja. A keresztényeket védelmező Ninive Védelmi Egységek (NPU) katonáit az Iszlám Állam terroristái lemészárolták, vagy az iraki kurdisztáni területekre száműzte. Így a völgy ellenőrzésének kizárólagos jogát a síiták vették kézbe, akik már nem engedik vissza a keresztény önvédelmi alakulatot.
Mivel a térség keresztény férfijainak nagy része tagja volt a félkatonai szervezetnek, ezért a síita fegyveresek feltartóztatják és visszafordítják őket az ellenőrző pontokon.
Keresztény nőket zaklatnak a Ninive-völgyet ellenőrző síita milíciák tagjai
A keresztény férfiak időnként kénytelenek a feleségeiket és lányaikat szülőföldjükre küldeni, hogy ellenőrizzék a otthonaik állapotát, illetve hírt hozzanak a helyben maradt rokonságról.
A területre azonban minden irányából csakis a síita fegyveresek által felállított ellenőrzőpontokon keresztül vezet az út. A milicisták időről-időre kihasználják a védtelen keresztény nők helyzetét, és gyakran szexuálisan zaklatják őket. Sok esetben nem engedik át azokat, akik ellenszegülnek. Más fanatikus síita fegyveresek lelki terrort használva próbálják a muszlim hitre téríteni a keresztény nőket.
Rendszeresen zaklatnak és bántalmaznak minket. A síita fegyveresek erőszakkal akarnak minket a muszlim hitre téríteni – nyilatkozta Wahida Yako iraki keresztény politikusasszony.
A keresztények visszatérését az autonómia garantálná
Amar Shamoun Mousa, az NPU egyik parancsnoka szerint a problémára megoldás lehetne, ha a keresztény fegyveres alakulat visszatérhetne Ninivébe. Ez garantálná a keresztények biztonságát, akik jelenleg félnek visszatérni Bartellába és a völgy többi településére.
Amíg nincs biztonság, addig nem fognak a keresztény családok visszatérni Bartellába. Az NPU jelenlétével meg tudná fékezni az ellenünk elkövetett atrocitásokat – mondta az Amar Shamoun Mousa parancsnok.
A térségben élő shabakok és síiták a háború végzetével mind visszatértek. A központi vezetés és a külföldi, főként Iránból érkező támogatásoknak köszönhetően helyrehozták azokat a kerületeket, amikben ők élnek. Az őslakos keresztények lakta kerületeket lerombolva hagyták, a közműveket nem állították helyre, a romokat nem takarították el.
A mi utcáink és városrészeink még mindig teljesen le vannak rombolva és nem úgy tűnik, mintha a bagdadi vezetést ez nagyon érdekelné – mondta egy helyi keresztény lakos.
Az Iszlám Állam előtt Ninivében egy tömbben közel háromszázezer keresztény lakott. A központi iraki vezetés tétlensége miatt egyre több iraki keresztény egyfajta területi autonómiát szeretne szülőföldjén, ami biztosítaná az asszír, szír és káld keresztény közösségek jogait.
A mi identitásunk egybe forrt Ninivével. A közösségünk megmaradása attól függ, hogy visszatérhetünk-e a szülőföldünkre és megadják-e nekünk az önrendelkezés jogát – mondta Jalal Boutros bartellai önkormányzati képviselő.
Kassab Adonis
Kép: Ankawa.com
