Boross a Nemzetben: Még nem dőlt el Európa sorsa
Kiemelt jelentősége van, hogy hazánkban megvalósult a nemzeti eszmények követése, valamint az elszakított nemzetrészek újbóli mentális, kulturális egyesítése is – vallja Boross Péter. A volt miniszterelnök az újjászületett Magyar Nemzet első számának adott interjúban hangsúlyozta, „aki vak, sokat kockáztat”, márpedig Magyarország és Európa aktuális ügyeiben a vakság rossz tanácsadó.
Tisztán kell látnunk, hogy „idegen kultúrák beáramlása milyen kockázatokat, veszélyeket hordoz a társadalmi békére nézve” – hívta fel a figyelmet.
Boross Péter úgy látja, Nyugat-Európa a második világháború után „hihetetlenül kényelmes helyzetbe került, ami a morál lazulásához és az intellektus hanyatlásához vezetett”. Az „elzüllés” végül azt eredményezte, hogy „minden nemzetit nacionalizmusnak, a konzervativizmust, a polgári jobboldaliságot kerülendő szélsőségnek állítják be”.
„A biblikus gyökerű, nem is feltétlenül vallásos eszményeink, az etikai keretek, a viselkedéskultúránk került veszélybe, és ezt a folyamatot láthatóan fel akarják gyorsítani egyes politikai csoportok” – nyilatkozta a volt kormányfő.
Boross Péter figyelmeztetett: a média könnyedén át tudja fordítani a közhangulatot a hiszékeny nyugati társadalmakban, a migrációs problematikával kapcsolatban pedig ennek hatványozottan fennáll a veszélye.
Kitért arra is: a kultúrharc sajnos nem ért véget, a kultúra és tudomány világában változatlanul folyik egy „ideológiamentesnek álcázott mételyezés”.
A teljes interjú a Magyar Nemzet 2019. február 6-i számában olvasható.
