Bizonyára mindenki hallott már életében olyan régi népi megfigyelésen alapuló időjóslásról, amikor az emberek pusztán az állatok magatartása alapján vonnak le következtetéseket az időjárás várható alakulásáról. Ezek a megfigyelések gyakran nem egyszerű babonák, az állatok viselkedésükkel sokszor tényleg képesek jelezni valamilyen hirtelen bekövetkező meteorológiai változást.
A tél végét a hagyomány szerint a medve jelzi nekünk. Február másodikán, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, ha téli álmából felébredve kicammog barlangjából és a szép, napos időben meglátja saját árnyékát, akkor „megijed”, és visszatér a barlangjába, s alszik tovább – ez mutatja, hogy messze van még a tél vége. Ha viszont a borult idő miatt nem pillantja meg árnyékát, akkor kint marad, ez pedig azt jelenti, hogy hamarosan beköszönt a tavasz.
A Fővárosi Állat- és Növénykert a jeles alkalomból péntektől vasárnapig Mackófesztivált rendez. A háromnapos eseményen különféle családi programokkal és látványetetésekkel várják az érdeklődőket. Mackójelmezben, vagy játékmacival érkező gyerekek ezen a három napon jelképes, 200 forintos jeggyel látogathatják a kertet.
Megkérdeztük a Fővárosi Állatkertet mit jósolt szombaton, Balu a medve a „mackóébresztés” alkalmával. Hanga Zoltán az állatkert szóvivője kérdésünkre elmondta: mivel borús az idő, árnyék egyáltalán nem látható, így a medve sem ijedt meg az árnyékától. A hagyomány szerint okkal reméljük, hogy nemsokára vége lesz a télnek. A szóvivő azt is elmondta, hogy a saját belső „statisztikájuk” szerint Balu meglehetősen pontos időjósnak mutatkozik, eddig csak 2013-ban tévedett. A biztonság kedvéért Hanga Zoltán azt is gyorsan hozzátette, hogy a medvék ez irányú tevékenysége tudományosan nem megalapozott, inkább csak egy kedves szokásról van szó. A meteorológusok is megnyugodhatnak, a termetes ackók miatt biztosan nem kell új munka után nézniük.
hirdetésAz állatok időjárás jelző tulajdonságának hátterében egyébként, azok kifinomult érzékei állnak. Az életben maradáshoz a legtöbb állat számára elengedhetetlen, hogy érzékszerveik segítségével a környezetükben bekövetkező változásokat észlelni tudják, így viselkedésükből gyakran tényleg lehetőségünk nyílik időjárás alakulására következtetni. Sok esetben a kutatók már tudományosan is alátámasztották egy-egy népi megfigyelés helyességét. Remek példa erre a fecskékkel kapcsolatos hiedelem, akik a népi hagyomány szerint, alacsonyan repülnek, amikor eső várható. Ennek az a könnyen belátható magyarázata, hogy ezek a madarak az esőt megelőző erőteljes légnyomás változást érzékelve, kedvezőbb repülési magasságot keresnek maguknak.
Tehát a medvékkel szemben sok olyan állatról mondható el, hogy rövid távon ugyan, de képesek előre jelezni az időjárás-változást.
Ha valaki mégsem bízik a szakértőkben és inkább az állatoktól szeretné megtudni az időjárás alakulását, akkor a következőkre érdemes odafigyelnie: mindenképpen vigyen magával esernyőt
- ha a madarak a porban fürdenek
- ha a macska sokat mosakszik
- ha a varjak sokat kárognak
- ha csípnek a legyek
