A hagyományos férfiasság normája káros lenne?
A Guidelines for Psychological Practice With Boys and Men című munkában kifejtik, hogy minél jobban akarnak megfelelni a férfias normáknak, annál inkább ki vannak téve egyes egészségügyi kockázatoknak, az erős dohányzásnak, az ivásnak, és különböző mentális zavaroknak. Az útmutatóban kiemelik még, hogy a hagyományosan szocializálódott fiúknak el kell fojtaniuk érzelmeiket, amelyek szintén kárt okoznak. Állításaikat 40 év kutatási eredményeire alapozzák.
Ryon McDermott, a Dél-Alabama Egyetem pszichológusa, az útmutató egyik kidolgozója szerint arra kell ösztönözni a férfiakat, hogy „eldobják a hagyományos férfiasság (erőszak, szexizmus) káros ideológiáit, de rugalmasan viszonyuljanak annak (potenciálisan) pozitív aspektusaihoz (pl. bátorság, vezetés)”. Már csak azért is, mert a kemény viselkedés bizonyos esetekben előnyös is lehet, például egy katonának háborús övezetben, de ugyanezek a vonások tönkretehetik az otthoni kapcsolatokat.
„Vannak idők, amikor képesnek kell lenni a hatalomra. De ha csak ezt teszed, vagy úgy gondolod, hogy ha nem teszed ezt, akkor kevésbé vagy értékes, akkor az már probléma.” A szerző szerint az LMBTQ szexuális irányultságú férfiakon még az átlagosnál is nagyobb a nyomás, hogy megfeleljenek a férfias normáknak. (Ami náluk komoly mentális problémákat okoz – teszik hozzá.)
Férfiként felnőni megoldás, nem pedig probléma!
Az útmutatót sok kritika érte. David French, a National Review vezető írója úgy érvel, hogy ha arra taníthatjuk a gyermekeket, hogy „legyenek önmaguk”, ezt a szabályt miért nem vonatkoztathatjuk mindenkire? Tévednek! Férfiként felnőni megoldás, nem pedig probléma! – mondja.
„Úgy tűnik, hogy a hagyományos férfiasság ebben a jelentésben egy disznó, egy szatír és egy Harvey Weinstein-féle ember keveréke. A #MeToo mozgalom nyomán megjelent új iránymutatások tükrözik a kortárs vitákat a nemről, a zaklatásról” – hangzott el az útmutatóra reflektáló szakértőktől a Fox Newsban.
Ez az utópikus-ideologikus gondolkodás egyik mániája: hogy egyesítsük a jó dolgokat és hagyjuk magunk mögött a rosszat.
Hasonlóképpen gondolkodik az útmutatóban foglaltakról Szilvay Gergely a Mandineren. „Nos, az régóta téma a pszichológiában, mentálhigiénében, hogy a férfiaknak is jobb, ha megtanulják kifejezni érzelmeiket, nem ragaszkodnak olyan keményen ahhoz, hogy a ‘férfiak nem sírnak’ és hasonlók, s hogy találják meg maguknak a női erényeket (mentális erényekre gondolok). Ezzel nincs is baj, bár e törekvések kicsit egyoldalúak, azt ugyanis nem nagyon szokták hangsúlyozni, hogy esetleg a nők találják meg magukban a férfit. De hogy a férfiasság hagyományos meghatározóit ilyen egyértelműen ideologikusnak és károsnak minősítsék, az eddig példátlan volt. Meg lehet tanulni sírni, meg lehet tanulni érzelmeket kimutatni, de ettől még a hangsúlybeli különbség megmarad, meg kell maradnia. A „pozitív aspektusok” nincsenek meg a „negatívok” nélkül. Ez az utópikus-ideologikus gondolkodás egyik mániája: hogy egyesítsük a jó dolgokat és hagyjuk magunk mögött a rosszat.”
Nyilas György
