Pálfordulás – keresztények üldözőjéből a nemzetek apostola

Január 25. napja a kereszténység egyik legmeghatározóbb alakjának ünnepe. A katolikusok ezen a napon Szent Pál apostol megtérésére emlékeznek. Ez a nap a „pálfordulás” napja, amely nem véletlenül honosodott meg a köznyelvben is; a keresztények kegyetlen üldözőjéből, Saulból a nemzetek apostola, Szent Pál lett.

Pál apostol Saul néven Tarsusban született, zsidó szülők gyermekeként, polgári rangban. Születésének évét nem tudjuk biztosan, életének utolsó évtizedéről az Apostolok Cselekedete tudósít. 

A farizeusok közül származó Saul erőteljesen tagadta az új vallásként megjelenő kereszténységet és Jézus Krisztus követőinek harcos üldözőjévé vált. Egyes értelmezések szerint jelen volt Szent István diakónus megkövezésénél. 

Életének fordulópontját az jelentette, amikor főpapi engedéllyel – kísérőivel együtt – Damaszkuszba indult azzal a céllal, hogy összegyűjtse a város keresztényeit és törvény elé állítsa őket. A városhoz közel azonban látomása volt, melyben Jézus így szólt hozzá: 


Hirdetés

„Saul, miért üldözöl engem?”

Az ekkor átéltek olyan mély hatást gyakoroltak rá, hogy felvette a keresztény vallást. A legendárium szerint a jelenés idején elvesztett látását akkor nyerte vissza, amikor Damaszkuszban megkeresztelkedett. Ez volt Szent Pál megtérése, azaz Pál fordulása, melyre 34 körül került sor. Az ettől kezdve ezen a néven működő apostol mély műveltsége segítségével képes volt arra, hogy a legkülönbözőbb csoportoknak hirdesse az evangéliumot. A több nyelven is beszélő apostol („a legkisebb az apostolok közül”, ahogy önmagát jellemezte) elhivatottságának, tudásának és egyre mélyebb hitének köszönhetően a népek apostolává vált. Elsődleges feladatának tekintette az evangélium hirdetését a pogány népek körében. Térítő útra indult Arábia területére, működött Damaszkuszban, Szíriában és Kilikában, járt Kisázsiában, Makedóniában és Achájában is. 

Pált többször állították bíróság elé, életére törve. Jeruzsálemben 58-ban nem találtak okot elítélésére, Cezáreában sem ítélték el. Végül Rómában fogták el a Néró császár idején kezdetét vevő keresztényüldözés idején. 66-ban, vagy 67-ben végezték ki keresztény hite miatt.

Forrás: katolikus.hu, Magyar Kurír.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb