Facebookozásban lekörözzük a szomszédos országokat

Friss eredményeket közölt az Eurostat az Európai Uniós polgárok internetezési szokásairól – szúrta ki a vg.hu.

A legtöbbet a dánok barangolnak a világhálón, ott majdnem mindenki (98%) rendszeresen netezik. Őket követik közvetlenül a luxemburgiak és a hollandok. Ezzel szemben Bulgáriában, háromból csak két ember (65%) tölt időt rendszeresen a kibertérben.

Az internet biztosította lehetőségeket az emberek elsősorban e-mailezésre (73%), illetve netes termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információgyűjtésre használják (70%). Sokan néznek különféle videó megosztó oldalakra feltöltött tartalmakat (57%), továbbá a közösségi média használat is előkelő helyen végzett a felmérésben (56%).

Az internet használók köre is erőteljes növekedést mutatott az elmúlt években, míg 2007-ben az uniós polgárok 57 százaléka használta a világhálót, addig ez a szám 2012-re már elérte a 73 százalékot.

Mint kiderült, mi magyarok egyébként a szomszédos országoknál lényegesen többet hallgatunk online zenét (53%) és a közösségi média használata (65%) is nagyobb szerepet tölt be mindennapjainkban. Sőt az utóbbi eredmény azt jelenti, hogy az Uniós átlagot meghaladó mértékben használtuk az internetet ebből a célból.

Ebben a kategóriában térségünk országai közül Románia áll a legközelebb hozzánk, ott az emberek 61%-a van jelen rendszeresen valamely közösségi oldalon.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legfrissebb felmérése szerint, a magyar lakossági internethasználók 96 százaléka legalább hetente használ valamilyen közösségimédia-szolgáltatást.

A legnépszerűbb platform a Facebook (87%) és a Youtube (79%), míg korábbi mérésekhez viszonyítva az Instagram, a Videa és a YouTube használata nőtt a legerőteljesebben.

A Facebook tulajdonában lévő Instagram mára Magyarországon is hasonlóan erős pozíciót foglal el , mint nemzetközi szinten. Érdekes azonban,  hogy a külföldön óriási népszerűségnek örvendő Twitter, illetve Tumblr hazánkban nem túl sok internetező érdeklődésére tesz szert.

Az internetezési szokásainkat leginkább életkorunk befolyásolja. Meghatározó jelentőségű, hogy beleszülettünk a digitális világba (digitális bennszülöttek vagyunk), vagy később, felnőttként tanuljuk meg a különféle eszközöket, tartalmakat használni, és már kialakult szokásrendszerbe illesztjük ezt a tevékenységét.