Semjén Zsolt: Történelmi bűn volt a kitelepítés
A kormány osztozik a helyi közösségek fájdalmában – jelentette ki Semjén Zsolt a „Kiűzetés” emlékműve előtt elmondott beszédében, hangsúlyozva: az elűzés, az elüldözés történelmi bűn, amely egy olyan népcsoporttal történt, amely évszázadok óta szerves része a magyar történelemnek, a magyar államnak.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a kitelepítés 1946-tól az ország északkeleti részét leszámítva minden, németek által lakott régiót érintett. Három hullámban zajlott le, 1946. január 19-e és 1948. június 15-e között, és mintegy kétszázezer embert, közöttük csaknem ötezer eleki lakost érintett.
A világtörténelmi összefüggésekre utalva a kereszténydemokrata politikus kiemelte, hogy a kitelepítések története nem speciális magyar gyakorlat volt. Már 1943-ban, a Teheráni Konferencián eldőlt, hogy Lengyelország új határainak kitűzésével a nagyhatalmak megállapodtak a kitelepítésekben. Ennek következtében összességében 9 millió németnek kellett elhagynia szülőföldjét.
Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unióban van, ahol a mai napig nem hajlandók a jogrendből a német és magyar lakosság kollektív bűnösségét rögzítő Benes-dekrétumokat törölni. A miniszterelnök-helyettes az Európai Unió alapjogi chartájával összeegyeztethetetlennek nevezte, hogy „Brüsszelnek ez nem szúr szemet”..
A megemlékezés előtt az eleki Sarlós Boldogasszony-templomban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök mutatott be szentmisét. A püspök azt hangsúlyozta, hogy azért kell emlékezni
(MTI) Fotó: MTI/Lehoczky Péter
