Jó is egyet csobbanni a fővárosi gyógyfürdőinkben!

A középkorból írásos emlékek bizonyítják, hogy a honfoglalás táján már két ma is működő (Lukács és a Császár) fürdő területét Felhévíznek nevezték, azaz ismerték és használták az itt található termálvizet.

A török hódítás idején újabb fejlődésnek indult a hazai fürdőkultúra, a fürdők vallási szerepe miatt, illetve ezt követően, a 18. században, a víz gyógyító hatásairól született orvosi tanulmányoknak köszönhetően ismét virágzásnak indult a terület.

Napjainkban sorra újulnak meg Budapest gyógyfürdői, melyek komoly vonzerőt jelentenek a tradicionális értékekre épülő modern fürdőkultúrát kedvelőknek. Budapest ma is igazi fürdőváros, mely Európában egyedülálló vízgazdagsággal rendelkezik.

Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. értékesítési és marketingigazgatója a Világgazdaságnak adott tájékoztatása szerint mintegy 300 ezerrel többen, 4,5 millióan váltottak jegyet 2018-ban a vállalat egységeibe, így egy év alatt 7,3 százalékos volt a növekedés.

A lap szerdai száma szerint a budapesti fürdők annak ellenére is erős évet zártak, hogy a júniusi strandszezont gyakorlatilag elmosta az eső és a hideg, ugyanis a történelmi fürdők, valamint a komplexumok felújítása, bővítése és befedése révén tovább nőtt a forgalom.

A Zrt. a múlt évben 7,3 százalékkal, 15 milliárd forintra növelte árbevételét, amely 2017-ben 13,2 milliárd forint volt. Ez utóbbi évben az adózott eredménye 3,35 milliárd forintot tett ki.

A gyógyfürdők a wellness és az egészségturizmus között mozognak, mindkettő ágazatnál fontos szerepük van, éppen ezért kiemelten fontos figyelmet fordítani erre a területre. 2004 és 2010 között a Gyógyfürdő Zrt. üzemeltetése jelentős veszteséget produkált, 2011-től azonban, miután az új menedzsment átvette a cég irányítását, a mínusz átment pluszba, a fürdők nyereségesen üzemelnek.

Országszerte folyamatosan újulnak meg a hazai gyógyfürdők, s ebből Budapesten 2020-ig további korszerűsítések kerültek beütemezésre a vállalat tervei közé.