111 éve született Wass Albert

Wass Albert erdélyi író egyik legmegosztóbb irodalmi alak hazánkban.

Wass Albert a Kolozsvár melletti Válaszúton, a Bánffy-kastélyban született 1908. január 8-án arisztokrata családban. A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, egyike Erdély legősibb nemesi családjainak.

Gyermekkorában lelkes vadász volt, és ez a szenvedély élete végéig meg is maradt. Művei nagy részében megnyilvánul az megértés és tisztelet, amelyet a falvakban élő,  valamint az erdőkben és földeken dolgozó emberek iránt érzett.

Iskolai tanulmányait 1919-ben kezdte Kolozsváron, amikor Erdélyt Romániához csatolták, a várost ekkor nevezték át Cluj-ra. A Debreceni Agráregyetemen diplomázott, majd erdőmérnöki és vadgazdaság igazgatási diplomákat szerzett a Németországban és Franciaországban. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza. A román hadseregbe behívót kapott, így a kötelező sorkatonai szolgálati idején nem tudott a családi gondokkal foglalkozni.

Művészi pályafutását korán kezdte, eleinte versekkel. Első verseskötete 19 éves korában, 1927-ben jelent meg, a második pedig 1934-ben. A „Farkasverem” című regényéért Baumgarten irodalmi díjat kapott, és tagja lehetett több irodalmi társaságnak. Ebben a művében tragikusan és szatirikusan  mutatta be saját kora erdélyi nemességét, amely a többi hat millió magyarral együtt az első világháború utáni megszállás úgymond áldozata lett. 1942-1943-ban jelent meg a „Mire a fák megnőnek” és „A kastély árnyékában” című kétkötetes történelmi regénye, amely egy erdélyi család életét mutatja be az 1848-as szabadságharc leverésétől az első világháború utáni román megszállásig.

A második világháború utolsó szakaszában Wass Albert emigrált, 1945 tavaszán lépte át a nyugati határt, Ausztrián és Csehországon át Németországba szökött. Plarnhofban, a Rabb családnál találtak menedéket és egyben munkát is. Rövid ideig az amerikai katonai kormánynak dolgozott földmérőként, de elsősorban a családnak segített a termény betakarításbán. Az egyik értékes tárgy, amit magával tudott vinni az írógépe volt, így a rengeteg munka mellett néhány regényt is írt az itt töltött idő alatt. Ekkor született meg az Adjátok vissza a hegyeimet (Give Me Back My Mountain) című műve is, amelyet több nyelvre – német, spanyol, holland, és angol – lefordítottak. A háború után Európa egyik legsikeresebb könyve lett. 

Wass Albert családja egy ideig Hamburgban élt, majd az Egyesült Államokba emigráltak, ahol később a Floridai Egyetemen vezette a nyelvi laboratóriumot.

A kolozsvári népbíróság az 1940 szeptemberében történt határmenti incidensek miatt távollétében apjával együtt halálra ítélte. A román hatóságok hiába kérték a kiadatását többször is, ezt az amerikai hatóságok bizonyíték hiányában mindannyiszor elutasították.

1957-ben megkapta családjával együtt az amerikai állampolgárságot, és körutazásai során megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, a Dunai Kutatási és Információs Központot és a Dunai könyvkiadót. Elindította „Magyar szemmel” című cikksorozatát, megküldte lapjait az egyetemeknek és a Fehér Ház tagjainak.

Wass Albert lett az Erdélyi Világszövetség első elnöke,  továbbá alelnökként szolgált az Amerikai Magyarok Szövetségében, és igazgató volt a Lengyel-Magyar Világszövetségben.

Rendkívül termékeny írói időszaka volt 62 éves korától 87 éves koráig,a melyben olyan irodalmi műveket is alkotott, mint a Kard és kasza. 

Felesége, Elizabeth 1987 márciusában halt meg, négy év múlva 83 éves korában újra megnősült. 

A kommunista rendszer  Magyarországon és Erdélyben is elfojtotta az osztályellenségek és a nyugaton működő írók írásait, így Wass Albertét is.  Ezekben az országokban az olvasóközönség számára csak a vasfüggöny leomlása után váltak híresség művei. 

Az író 1998 februárjában halt meg. Hamvait elvitték az erdélyi Helikon emlékparkba, a Vécsi kastély kertjébe, a Maros-völgybe Erdélybe, a havasok látóhatárához, amelyet úgy szeretett.

Az író 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1999-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2003-ban alternatív Kossuth-díjat kapott. Megítélése a mai napig ellentmondásokba ütközik, alakját és műveit legendák fonják körül.