„SZRTÁJK” lett a sztrájkból – az ellenzéki tüntetések margójára

Persze nem szabad az ellenzéki tüntetéseket egy ekkora helyesírási hiba miatt elbagatellizálni – még akkor sem, ha ez 10-ből 10 ember szerint ciki. Ugyanakkor az interneten egy teljes galériányi anyagot hoztak össze máris az emberek.

Visszafelé sült el a dolog.

Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének szavaiból amúgy is arra következtethetünk, hogy „a szombati tüntetés már a májusi európai parlamenti választási kampány része” amelyet kívülről szerveznek, és látszik, hogy

„Soros György hadrendbe állította magyarországi embereit”.

Kocsis szerint az ellenzéki pártok ötlete, hogy közös listán indulnak majd az EP-választáson. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lesz egy bevándorlásellenes lista, amelyen a Fidesz-KDNP-re lehet majd szavazni, és egy „Soros-lista” azokkal, akik támogatják a bevándorlást és Soros Györgyöt.

Ezzel szemben az ellenzék kicsit másképp látja a dolgokat és máris új demonstrációt hirdettek meg.

Az ellenzéki pártok további tiltakozásokra, új rendszerváltásra és új köztársaság építésére szólítottak föl. A szakszervezetek pedig újabb demonstrációkat jelentettek be a szombati kormányellenes tüntetésen. Az országgyűlési pártok igen széles palettája képviseltette magát, jelen volt a Jobbik, MSZP, DK, LMP, Momentum, Párbeszéd de még a Liberálisok is. Ennek a legérzékletesebb manifesztuma volt

az Árpádsávos és a szivárványszínű zászló egymás mellett lengetése.

Ki tudta leginkább megérinteni az ellenzéki lelkeket?

A Jobbik szóvivője (Jakab Péter), a tüntetőknek bejelentette, hogy petíciót indítanak a „rabszolgatörvény” ellen. Egyúttal feltette a kérdést, hogy milyen nemzeti egységet akar az, aki az ország több mint felét „gyilkos csőcseléknek nevezi”. Az LMP-s Csárdi Antal szerint négymillió munkavállalót érint a „rabszolgatörvény”, ezért annak visszavonását és azt nevezte fő feladatnak, hogy a munka törvénykönyvét is gondolják újra. Ehhez egyeztetésre hívta a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat január 9-re. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint a most létrejött egységet, amely a Parlamentből az utcákig ível, meg kell tartani az EP- és az önkormányzati választásokra is.

Közös ellenzéki jelöltet kell indítani mindenhol.

A DK és a Párbeszéd a jól bevált húrokat pengette.

Molnár Csaba (a DK ügyvezető alelnöke) azt hangsúlyozta, „ha Orbán Viktor meghátrál és visszavonja a munka törvénykönyvének módosítását, akkor sem hátrálnak meg, mert

nem egyes törvények, hanem az egész rendszer ellen lázadnak”.

Karácsony Gergely (a Párbeszéd társelnöke) azt fejtegette, hogy a kormány nem tudja alkalmazni a diktatúrák eszközét, az oszd meg és uralkodj elvét a tüntetőkkel szemben.

Országos demonstráció lesz két hét múlva.

Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke országos demonstrációt hirdetett. Ezenfelül kedden átadják Orbán Viktornak a követeléseik listáját, és összesen öt napot adnak, hogy a kormány tárgyalóbizottságot állítson föl. Kordás szerint amennyiben ez nem teljesül, országos figyelmeztető sztrájk kezdődik – utakat és hidakat zárnak le a tiltakozók. A szakszervezetek „felkészültek a harcos időszakra”, folytatják a tiltakozást a céljaik eléréséig, mivel a kormány „alkut kötött a tőkével” és „az ordas lelkű profitvadászokat választotta”.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint „nem kell félni” a sztrájkfelhívástól, „mert enélkül nem lehet eredményre jutni”. Az összefogás meghátrálásra készteti „a munkavállalókat kiszolgáltatottá tevő hatalmat”.

A tüntetés befejezése után a demonstrálók kisebb csoportja a Margit hídhoz vonult, ahol elfoglalta a Nyugati tér felé vezető oldal sávjait, akadályozva az autó- és villamosforgalmat.

(Forrás: MTI, fotó: MTI és Szalma György)