Napjainkban szinte már csak a karácsonyfa lebontása maradt meg vízkereszti hagyományként, pedig elődeink még időjárást is jósoltak Epifánia idején.
Mivel vízkereszt egyben a “karácsonyi tizenketted” utolsó napja, és a farsang kezdete, ma is élő szokásként ezen a napon bontjuk le a karácsonyfát. Régebben jóval több hagyomány kötődött ehhez az ünnephez. A házak megszenteléséről és a a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűinek a házra felírásáról korábban már írtunk a vasarnap.hu-n, ez a szokás a 15. századból ered.
Az emberek, mivel gyógyító, tisztító hatást tulajdonítottak a szenteltvíznek, így haza is vittek a templomból belőle. Hintették koporsóra, bölcsőre, jószágokra, menyasszonyi fátyolra is. Szeged környékén mielőtt betolták a kemencébe a kenyérre is szórtak pár csepp áldott vizet, a jószágok betegségét elűzendő az istálló sarkait is megszentelték vele. Sok helyütt a kútba is öntöttek a templomból üvegcsékben hazavitt szenteltvízből, hogy egész évben egészségesek legyenek. Az Ipoly menti községekben a kelenyeiek a földes padlót is meglocsolták a szenteltvízzel, hogy a gonosz szellem ne ártson, és Isten áldása legyen a házon.
Házszentelés Baranyában. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
Papot a padra
Moldván vízkeresztkor a pad alá tették a zabot, árpát, és a kukoricát, arra terítőt, majd ráültették a papot. Ettől remélték, hogy bőséges lesz a termés, és sokat tojnak majd a tyúkok. Más helyen a papnak azért kellett szentelés után egy kicsit a szobában megülni, hogy a tyúkok „kotyoljanak”, és sok kis csibe legyen.
hirdetésA pap széke más varázserővel is bírt, miután elment, a gazda vagy a gazdasszony sietve a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy még abban az esztendőben elkeljen az eladó lány, megházasodjon a legény.
Vízkereszt időjósló nap volt, Berettyóújfalun úgy tartották, ha Vízkereszt vizet ereszt, izikedet a padra rekeszd!, azaz a fűtésre is használt takarmányt a padláson kell még tartani, mert hosszú lesz még a tél.
Fejér megyében a haragos emberrel szenteltvizet itattak, hogy béke költözzön a lelkébe.
A betlehemezéshez hasonló háromkirályjárás, vagy más nevén csillagozás is ehhez az ünnepünkhöz kapcsolódik. A gyerekek ilyenkor díszes papírsüveget tette a fejükre, és csillagot vittek magukkal, amely mutatta az utat Betlehembe. Házról házra járva pásztorjátékot, vagy a háromkirály jelenetet adtak elő. Ehhez hasonló a vízkereszti házszentelés is, más nevén koleda. Ezek alkalmából a pap és a ministráns gyerekek minden házhoz elmentek, és a szenteléssel együtt adományt is gyűjtöttek, zsákjukba szilvát, diót, lisztet, szalonnát és kolbászt szedtek.
