Kövér: építők és rombolók párharca kíséri a magyar történelmet
Kövér László a település várossá nyilvánításának 40. évfordulóján tartott ünnepségen azt mondta, hogy Magyarország építő erői, azaz a választópolgárok többsége 2010-ben úgy döntött – 2014-ben és 2018-ban pedig megerősítette ezt a döntést -, hogy a korábban elszenvedett országrontás következményeit felszámolva, a jelenben tapasztalható és a jövőben várható ártó szándékok elleni védekezésképpen újjá kell építeni a magyar államot.
Az Országgyűlés elnöke az újjáépítés lényegének azt tartja, hogy az állam szolgálja és ne kiszolgáltassa a népét, továbbá erősítse meg a magyarok közötti nemzeti összetartozást. Az állami, gazdasági és szellemi újjáépítéssel kapcsolatban kifejtette, 2011-ben azért keletkezett az új alaptörvényt, hogy közjogi és értékrendi kerete legyen.
Kövér László szerint az elmúlt években a magyar emberek munkájának és erőfeszítésének köszönhetően a gazdaság nő, az államadósság csökken, nőnek az adóbevételek, miközben csökkenek az adóterhek. Ezen felül a munkabérek és a jövedelmek emelkednek, a költségvetési hiány alacsony, a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, miként az önkormányzatok eladósodottsága is.
A közmunkaprogram révén azt hangsúlyozta, hogy százezreket sikerült emberhez méltó élethez segíteni, visszavezetni a munka világába, hozzájárulva ezzel a közbiztonság helyreállításához is. A rezsicsökkentéssel és az ingyenes iskolai étkeztetéssel jelentősen csökkenhetett a mélyszegénységben élők aránya.
Családok százezreit sikerült kimenteni az életüket csapdába ejtő, reménytelennek tűnő adósságból
– mondta az Országgyűlés elnöke.
A gyermekvállalás anyagi terheinek csökkentésével a gyermekvállalási hajlandóság reményt keltően mozdult el a mélypontról. A politikus szerint a rombolás erői azt mondták 2015-ben, hogy a migráció megállítása nem lehetséges és nem is szükséges, mert az egyenesen hasznos Magyarország és Európa számára egyaránt. Az építkezés erői azonban megállították a migrációt Magyarország határainál, mert nem a migrációt, hanem a magyar és az európai embereknek a saját szülőföldjéhez való jogát tekintik emberi jognak.
Kövér László kitért arra is, hogy az építkezés erői 2010 óta nem terheket, hanem lehetőségeket adnak az önkormányzatoknak, így Lenti is megszabadulhatott a 2010-ig kényszerűen felhalmozott több mint egymilliárd forint adósságtól. Az elmúlt évtizedekben soha nem tapasztalt módon pedig több mint hatmilliárd forintot sikerült a város fejlesztésére fordítani.
Beszédében arra is kitért, hogy elmúlt négy évtized első és legfontosabb tanulsága, hogy a magyar életet építők tábora, együtt a 21. században többek, jobbak és erősebbek a rombolás képviselőinél.
Mi együttműködve és összefogva képesek vagyunk biztonságot, méltóságot és jólétet teremteni Magyarországon mindenki számára, de képesek vagyunk határokon átívelően egyesíteni a nagyvilágban élő magyar nemzetrészeket, és új közép-európai együttműködés kialakításával előmozdítani Európa megújulását is
– zárta beszédét Kövér László
Horváth László Lenti polgármestere az utóbbi néhány év eredményeit ismertetve egyebek mellett arról beszélt, hogy Zala megye negyedik legnagyobb településeként a városban új szálloda épült, orvosi rendelők, utak, gyermekintézmények újultak meg, a munkanélküliségi mutató az országos és a megyei átlagnál is kedvezőbb. A következő években mintegy 5,5 milliárd forint összegű infrastruktúrafejlesztési programok valósulnak meg, de 650 millió forintot fordítanak határon átnyúló kapcsolatokra, további 1,2 milliárdot pedig egy iskola és egy munkacsarnok felújítására.
(MTI)
