Magyar speciális mentő: A csecsemők túlélési esélyei bizonyos szempontból jobbak
Robbanásos baleset történt hétfő hajnalban egy tízszintes sorház egyik lépcsőházában az Urál déli részén, Magnyitogorszk városában. A 12 lépcsőházból álló paneltömbben az egyik lépcsőház fele teljesen leomlott. A lépcsőház lakásaiban hivatalos adatok szerint összesen 120 ember volt bejelentve; a rendkívüli helyzetek minisztériumának adatai szerint 26 lakás omlott össze teljesen a robbanás után, ezekben hivatalosan 46-an laktak.
A detonáció – amelynek okozója gázrobbanás lehetett – eddig tizenhat ember életét követelte és még mindig több tucatnyian lehetnek a romok alatt. A túlélés esélyét jócskán csökkentik az időjárási viszonyok: napközben akár -17 fok is lehet, és a hőmérséklet éjszaka még tovább csökken.
A kutatások egy pillanatra sem állnak meg, a mentők folyamatosan azon dolgoznak, hogy az összes eltűntet megtalálják.
A viszontagságok ellenére a mentőcsapatoknak kedden csodával határos módon (35 órás kutatás után) sikerült élve kimenteniük egy 11 hónapos csecsemőt, akit szintén túlélő édesanyja azonosított. A gyermeket azonnal kórházba szállították, állapota súlyos, de az orvosok szerint minden esélye megvan a felépülésre.
Rescuers pulled this 10-month-old baby alive from the rubble of a gas explosion in a Russian apartment block which killed at least seven people.
For more on the story: https://t.co/sLTcTud6Xb pic.twitter.com/7oafwWWVz6
— Sky News (@SkyNews) January 2, 2019
Nem ez az első eset, amikor egy szerencsétlenség után napokkal még sikerül túlélőt kimenteni. A tavaly októberben bekövetkezett, több mint 1400 életet követelő indonéziai földrengés és szökőár pusztítása után hát nappal sikerült túlélőt találni egy összedőlt hotel romjai alatt. Szintén hat nap után akadtak túlélőre Nairobiban, miután egy hétemeletes épület a földdel vált egyenlővé. A leghihetetlenebb eset viszont egyértelműen a 2016-os ecuadori pusztító földrengés túlélőjének előkerülése lehet: akkor egy 72 éves férfit csaknem két héttel a földrengés után találták meg a romok alatt – élve.
A már-már csodával határos módon megmentett emberek életüket a professzionális mentőcsapatoknak köszönhetik. Ők azok, akik nem csak a túlélők után kutatnak; feladatuk minden áldozat felkutatása, elősegítve azok beazonosítását. Ebből a két mondatból már kiderülhet: a munkájuk nélkülözhetetlen.
Legtöbbször azonban nemcsak két lábon járnak a mentőcsapat tagjai, hanem négylábú hősök is csatlakoznak hozzájuk. A mentőkutyák szerepe a mentések során nélkülözhetetlen: nem csak természeti katasztrófáknál vagy összeomlott épületeknél segédkeznek; többek között eltűnt gyerekek és felnőttek előkerítésén is gyakran dolgoznak gazdáikkal.
Így tesz a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport is, amelynek vezetője, Lehóczki László nyilatkozott munkatársunknak a magnyitogorszki esettel, valamint az ott folyó mentési munkálatokkal összefüggésben.
A szakember a kimenekített kisgyermekkel kapcsolatban azt mondta: a csecsemők esetében alapvetően „sokkal nagyobb a túlélési esély, mert nincs olyan szükséglete, mint egy felnőtt embernek.” Kulcsfontosságú, hogy egy kisbabának „nincs olyan önálló gondolkodása, hogy felmérje a veszélyt”, fogalmazhatunk úgy: nincs tudatában a stresszhelyzetnek. A stressz márpedig egy felnőtt esetében komoly sokkot is okozhat, ami könnyen életveszélyessé válhat fizikai tünetei miatt.
A mentők a túlélésre – folytatta Lehóczki László – általában 3-5 napot számolnak, ám vannak kivételek. A túlélés esélyét több tényező is nagyban befolyásolja: az egyik legfontosabb a folyadékbevitel, továbbá az is, hogy
minél korábban kell kezdeni egy mentést, mert három nap után már hatványozottan romlanak a túlélési esélyek.
„Fontos a szervezettség, az, hogy hogyan tud összeállni egy ilyen katasztrófa esetén a csapat” – mondja a szakember.
Az oroszországi tragédiára utalva megjegyezte, hogy a hideg is nagyban befolyásolja a mentést, hiszen aki beszorult a romok alá, az „nem tud mozogni, a vérkeringése a minimumon van, ilyenkor ott van a vérkeringés mint veszélyforrás.” 
A mentőkutya „hat órán belül a halottat is élőnek tekinti” – hívta fel a figyelmet Lehóczki László –, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kutyák képesek eltérő módon jelezni, ha élő, és ha elhunyt személyt találnak. A legfontosabb cél egyértelmű: megtalálni a túlélőket, és erre a legmegbízhatóbbak a mentők négylábú társai.
„Jobb műszert még nem találtak ki a kutya orránál”
– mondta Lehóczki László.
A mentőkutyákat nem csak természeti katasztrófáknál vagy épületomlásoknál vonnak be a kutatásba. Személyi eltűnések esetén is ők bizonyulnak a legmegbízhatóbbnak. Amennyiben szükségét érzi mentőkutyás csapatok igénybevételét a 112-es számon, az Egységes Segélyhívó Rendszeren keresztül kérheti.
