Soha nem látott rekordév Ferihegyen
Noha a Malév csődje után jelentősen megcsappant a budapesti nemzetközi repülőtér forgalma, a Közép-Európában villámgyorsan lezajló fapados forradalom (itthon elsősorban a Wizz Air és a Ryanair sikere), a válságból kilábaló európai gazdaság, valamint az egyre inkább vonzó és izgalmas turisztikai desztinációként megjelenő Budapest vonzereje hamar visszahozták az elmaradt utasokat. Mi több, meg is növelték a számukat; a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egymás után zárja rekordéveit.
A repülőtér utasközönsége százalékosan évek óta szinte minden hónapban kétszámjegyű bővülést mutat. A létesítmény tavaly 13 millió utast szolgált ki, idén pedig már az első tizenegy hónapban meghaladta az érkező és induló utasok száma a tavalyit. Mivel a karácsonyi időszak különösen is élénk, nem kizárt, hogy 2018-ban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma – hajszállal ugyan, de – meghaladja a 15 milliót.
Mindezt úgy, hogy Budapesten az átszálló utasok száma rendkívül alacsony. Nemzeti légitársaság hiányában itt a point-to-point utazások (átszállás nélkül, közvetlenül egyik városból a másikba utazók) jellemzőek, illetve azok, akik kiinduló- vagy végállomása Budapest, útjuk során pedig valahol máshol szálltak át (nyugati irányba igyekvők jellemzően Frankfurtban, Münchenben, Londonban, Párizsban vagy Amszterdamban, a keletre tartók Isztambulban, Dohában, Dubaiban). Ráhordó járatok nem segítik a növekedést, bár a LOT tervei között a budapesti gyűjtő-elosztó központ kiépítése is szerepel (a lengyelek jelenleg négy várossal köti össze a vecsési repteret, februárban ez a szám ötre nő).
Mégis, a folyamatos és robosztus bővülés az egyébként a közelmúltig hihetetlen növekedésen áteső európai piacon is párját ritkítja. Ferihegy a kontinens átlagánál messze nagyobb bővülést tudhat magáénak, de az egyébként lendületben lévő közép-európai régió repülőterei között is szépen teljesít. Igaz, Magyarországon csak a debreceni légikikötő bonyolít le mellette folyamatos menetrend szerinti polgári forgalmat (Sármellékre a beutazó német turistákat hozzák charter járatok a nyári időszakban, Győr-Pér pedig az Audi számára biztosítja a hivatásforgalmi kapcsolatot elsősorban az ingolstadti reptérrel).
A magabiztos utasszám-emelkedést folyamatos járatnyitások és a légitársaságok frekvencianövelései is segítik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a már megnyitott útvonalakat egyre több járattal szolgálják ki, ha azok sikeresnek bizonyulnak, illetve akár nagyobb gépeket is forgalomba állítanak.
2018 nagy újdonsága volt, hogy újra közvetlen légi összeköttetés létesült hazánk és az Egyesült Államok között; visszatért Budapestre az American Airlines, amely a nyári menetrendi időszakban naponta repült Philadelphiába, a LOT lengyel légitársaság pedig heti négy járatot kínál május óta New Yorkba, kettőt pedig Chichagóba. Emellett számos közelebbi desztináció jelent meg a fővárosi repülőtér kínálatában, többek között Doncaster, Ovda, Marseille, vagy éppen Amman.
A növekvő forgalmat a reptér igyekszik a szolgáltatások bővítésével magas minőségben kiszolgálni. A Budapest Airport az elmúlt tíz évben mintegy 160 milliárd forintot fordított beruházásokra, amelyek közül a legújabb a körülbelül hatmilliárd forintból megvalósult, idén átadott B-móló. Itt tíz új utashíd és huszonhét beszállítókapu kapott helyet. Emellett bővült az utasfelvételre alkalmas pultok száma, több parkolóhely létesült és megkezdték az új teheráru-központ építését. Az idei évtől már szálloda is működik a repülőtéren, ahol hamarosan új parkolóház szolgálja ki az autóbérléssel foglalkozó cégeket és a rövid- vagy hosszútávú parkolási lehetőséget keresőket.
Már tervezik a harmadik terminált, amelynek első üteme 2021-ben készülhet el és a forgalom bővülésével párhuzamosan fokozatosan nyeri el teljes funkcionalitását. A beruházó a legmodernebb felszereltséget ígéri ide. Addig is igyekeznek kényelmesebbé tenni a nyári időszakban már túlzsúfolt kettes terminált, jövőre többek között tisztább és nagyobb kapacitású mosdókat ígérnek.
A jövő évre vonatkozóan több légitársaság jelentett be új járatokat, illetve kapacitásbővítést. 2019 zászlóshajója a második közvetlen kínai összeköttetés lehet; míg jelenleg az Air China járatával utazhatunk Peking és Budapest között, jövő nyártól a China Eastern Sanghajjal köti össze a magyar fővárost, de budapesti látogatása alkalmával Erdogan török elnök Mumbaiba tartó Turkish Airlines-járatot is emlegetett.
Mindezek mellett a repülőtér üzemeltetője óvatos optimizmussal nyilatkozik a jövővel kapcsolatosan. Az elmúlt évek a fellendülés időszakát jelentették az európai légiközlekedésben, amely fölött azonban gyülekeznek a turbulenciát rejtő viharfelhők. Az üzemanyag ára idén jelentősen drágult, amely már a jegyek áraiban is érezteti hatását, középtávon pedig befolyásoló erő lehet az utazási kedv tekintetében is. A kontinensen továbbá hatalmas verseny és túlkínálat alakult ki, amely szakértők szerint konszolidációt hozhat magával – a kissé eufemisztikus kifejezés alatt légitársaságok megszűnését kell értenünk. E veszélynek persze nem elsősorban a nagy nemzeti társaságok és a szép profitmarzzsal működő fapadosok vannak kitéve, sokkal inkább a kisebb, regionális cégek. Intő jel volt idén a berni repteret kiszolgáló SkyWork, vagy az antwerpeni VLM csődje, de több más cég is fájdalmas sebeket szerzett.
Amíg azonban Budapest egyre vonzóbb a turisták számára és a hazai háztartások is egyre többet költhetnek, a budapesti növekedés legfeljebb csupán lassulni fog, leállni biztosan nem.
Nyitóképünkön a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es számú terminálja. Fotó: Budapest Airport.
