Csendes éj a szállodából
Emlékszem, volt egy film a kétezres évek elején, a Kelekótya karácsony, ami úgy kezdődött, hogy egy házaspár – miután lányuk már kirepült a családi fészekből – úgy döntött, egy trópusi szegeteken töltik a karácsonyukat. Gyerek voltam még, de egyszerűen nem értettem már akkor sem, miért jó „eltűnni vagy inkább elmenekülni?” az ünnepek elől.
Az elmúlt három napban elözönlötték a közösségi média felületeimet azok a képek, amelyeken trópusi helyszínekről, vagy akár hazai wellness szállodákból arról „tudósítottak” az ismerőseim, hogy ők idén nem otthon ünneplik a karácsonyt.
Nekem a karácsony – és tovább megyek – a családi karácsony valami olyan, amire szokták mondani, hogy „szent és sérthetetlen”. Amióta csak az eszemet tudom, ez az időszak az, amikor a családomat leginkább egyben látom, amikor jut idő a legközelebbi barátaimmal is ünnepelni, amikor tényleg nincs más dolgom, csak megélni a ünnepet.
Sokaktól hallottam az elmúlt években, hogy túl nagy stresszel jár számukra a karácsonyi időszak; a folyamatos rohanás az ajándékok után és a hatalmas vendégsereg nehézségeket jelentenek számukra. Ezekből én mindig azt hallom ki, hogy azok a személyek, akik emiatt panaszkodnak, teljesen máshová helyezik a hangsúlyt karácsony idején.
Amennyire sokan ünnepeljük mi karácsonykor Jézus születését és készülünk fel erre advent időszaka alatt, legalább annyian nem tulajdonítanak jelentőséget az ünnep keresztény jelentésének, értelmének. De talán nem is ez a baj.
Elfogadom, ha valakinek a karácsony nem Krisztus születéséről szól, ennek megfelelően életéből kimarad a várakozás, a lelki felkészülés időszaka. Öltöztesse akkor ünneplőbe a szívét akkor azért, mert találkozhat családjának ritkábban látott tagjaival. Készüljön arra, hogy együtt lehet a szeretteivel és készüljön a közösen eltöltött minőségi időre is, amelyre lehet, hogy a rohanós hétköznapokban nem jut, nem jutott idő.
Azt hiszem, mindenhol akadnak nehézségek ilyenkor. Az év vége közeledtével sűrűsödnek a napok, elfáradunk, de pont ezért van szükségünk az igazi karácsonyra.
Szükségünk van arra a karácsonyra, amikor együtt vagyunk, amikor megünnepeljük Jézus születését, amikor a szeretet otthonos melegében a család az első, amikor a sok „én”-ből „mi” leszünk.
