Erdő Péter: nemcsak karácsonykor kell köszönetet mondani
A bíboros szentbeszédében kifejtette, hogy az angyalok példáját követve dicsőítenünk kell Istent, mégpedig szavainkkal és tetteinkkel egyaránt. Ha Istennek hálát tudunk adni életünkért, örömeinkért és szenvedéseinkért, akkor már itt a földi életben sérthetetlenek vagyunk, mert Isten színe előtt, Isten szeretetében élünk. Ez pedig maga az örök boldogság kezdete.
Hozzátette: nemcsak karácsonykor kell köszönetet mondani és dicsőíteni Istent, hanem életünk minden napján. Nemcsak az imádság szavaival, bár ez is szükséges, hanem minden jó szándékunkkal és cselekedetünkkel is. Ha erőt veszünk magunkon és figyelünk arra, hogy mindenkihez kedvesek legyünk, ezzel is Istennek mondunk köszönetet, aki úgy szeretett minket, hogy nemcsak figyelt ránk, hanem eljött közénk és emberré lett értünk.
Erdő Péter felhívta a figyelmet arra, nem elég Istent dicsérnünk, de Szűz Mária példáját követve egész szívünkkel szeretnünk is kell őt. Mi is találkozunk Isten titokzatos tervével. A mi életünkben is adódnak helyzetek, amikor nem értjük, miért kell valaminek úgy történnie. De ha felismerjük ebben Isten akaratát, ha meglátjuk Krisztust a rászoruló emberekben, akkor tudjuk viszontszeretni Istent, akkor is, ha tervét nem értjük, akkor is, ha ez a szeretet áldozatot kíván – fogalmazott a bíboros.
Erdő Péter azt mondta, ha megtanultuk az angyaloktól az Isten dicsőítését, Szűz Máriától az odaadó szeretetet, akkor kövessük a pásztorokat is, akik azonnal Jézus keresésére indultak.
Emlékeztetett a régi karácsonyi énekre, amely azt mondja: „Mennyből az angyal lejött hozzátok pásztorok, hogy Betlehembe sietve menvén lássátok”. Ez a sietség talán a legfontosabb üzenet a mai ember számára – hangsúlyozta, majd hozzátette: hiszen keresők, életbölcsességre szomjazók vannak köztünk nem is kevesen.
De divat lett ráérősen keresni. Elodázni, halogatni az élet nagy döntéseit. Még olyan kérdésekben is, mint a túlvilági élet, Isten létezése, vagy az emberi élet értelme, hajlamosak vagyunk arra, hogy áltassuk magunkat. Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy a nagy igazságok megtalálásához hosszú idő kell, hogy mindent át kell élni, át kell érezni, ki kell próbálni. Még világnézet dolgában is megelégszünk a próbálkozással. Pedig a keresésnek szenvedélyesnek kell lennie. Ha pedig az igazságra rátaláltunk, akkor nem kell tovább sodródnunk és keresnünk. Maga Jézus ígérte meg: „aki keres, talál, s a zörgetőnek ajtó nyílik”. Az igazságot, a szeretetet, az emberek közötti békét nem lehet ráérősen, félszívvel keresni, hanem csak is teljes erőnkből, szívünk egész lendületével – fogalmazott Erdő Péter.
A bíboros homíliáját úgy zárta: hitünkhöz és Jézus Krisztushoz, akinek ma születését ünnepeljük, ragaszkodjunk hűséges szeretettel, és osszuk meg örömünket a világgal, mert a világnak ma is – talán jobban, mint bármikor – Krisztusra van szüksége.
