Vallás és csillagászat? Nem zárják ki egymást!

Kisbolygót és krátert is nevezték már el róla, azonban nevét mégis alig ismerik Magyarországon. 92 éve hunyt el Fényi Gyula jezsuita csillagász.

A soproni szülőház

A későbbi jezsuita szerzetes Fink István néven látta meg a napvilágot, a család több tagja ma is ezt a nevet használja – nevét belügyminisztériumi engedéllyel magyarosította Fényire. A Gyula nevet a jezsuita rendbe való belépésekor vette fel.

Emléktábla a soproni szülőházán és időskori fényképe

A bencés rend soproni gimnáziumának diákja volt. Matematika és fizika iránti természettudományos érdeklődése már korán megmutatkozott. 1864-ben jelentkezett a jezsuita rendbe. Nagyszombatban filozófiát, klasszika-filológiát, matematikát és fizikát tanult, 1871 és 1874 között a jezsuita rend kalocsai gimnáziumában tanított fizikát. 1874-től 1878-ig Innsbruckban teológiai tanulmányokat folytatott. 1877-ben szentelték pappá.

1878 és 1882 között a neves jezsuita csillagász, Karl Braun tanítványaként, majd asszisztenseként a kalocsai Haynald Obszervatóriumban dolgozott. Ezután 1885-ig Pozsonyban tanárkodott és átvette a kalocsai obszervatórium igazgatását, a feladatot egészen nyugdíjba vonulásáig, 1913-ig látta el.

A kalocsai csillagvizsgáló

Ma már talán meglepőnek tűnik, hogy egy évszázaddal ezelőtt a világ csillagászai – elsősorban a Nap tanulmányozói – Los Angelestől Pekingig, talán jobban ismerték Kalocsa nevét, mint Magyarország fővárosáét. Ennek a hírnévnek a forrása a Haynald-obszervatórium, és annak fáradhatatlan igazgatója, Fényi Gyula tevékenységéből eredt. Az ő három évtizedes, mai szemmel is szinte páratlanul gondos, alapos és igen pontos Nap- és ezen belül is a protuberancia megfigyelései nem csak kortársai, de napjaink szakembereinek megbecsülését is kivívták. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy Fényi Gyula, a kalocsai csillagvizsgálóban végzett munkájával egyike volt s kiegyezés utáni (1867) Magyarország „kulturális nagyköveteinek” a tudományos világban: olyan képviselője a magyarországi szellemnek, aki méltó becsülést szerzett hazánknak.

Az egyik protuberancia megfigyeléséről készített rajza 1892-ből

1916-tól – több más, külföldi tudós társaság mellett, mint például az Instituto Solare International vagy az Astronomische Gesellschaft – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

Kalocsai Fényi emlékek, szobra és a püspöki könyvtárban őrzött egyik eszköze

Fényi Gyula 1927 december 21-én hunyt el. Nevét őrzi a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium és az ez előtti tér. 2010-ben a Nemzetközi Csillagászati Unió róla nevezte el a 115254 Fényi kisbolygót, amelyet két magyar csillagász, Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezett fel közösen. A Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban egy csillagda is működik az emlékére, valamint az iskola portáján látható a legendás Merz-féle 190/2220-as refraktor, amellyel még Kalocsán dolgozott Fényi Gyula.

A róla elnevezett kráter a Holdon

A jezsuiták egyébiránt nemcsak Fényit, hanem számos más csillagászt is adtak a tudománynak. Összesen harmincöt holdkráter viseli jezsuita szerzetesek nevét, köztük Fényi mellett egy másik magyar tudós jezsuitáét, Hell Miksáét is kapott saját holdkrátert. A jezsuiták a csillagászatra való kiemelkedő hatását mutatja az is, hogy 1773-ban a világ százharminc obszervatóriumából harmincat jezsuiták működtettek.

A Meteor című amatőrcsillagászati lapban megjelent cikk részlete Fényi egyik remek megfigyeléséről

Iratkozzon fel hírlevelünkre