Görögkatolikus karácsony
Karácsony ünnepe a keresztény világ egyik legfontosabb eseménye. A Jézus születéséről való megemlékezés azonban túlmutat a keresztény hívőkön, és az egész világon jelent egyet az örömmel, a békességgel, az otthonnal, a családdal, a szeretettel és a másikkal való törődéssel.
Görög vagy római katolikus
A görögkatolikus egyház a keleti szertartású keresztények Rómával való egyesülése következtében alakult ki. Elismerik a pápát, mint egyházfőt, azonban szertartásrendjükben a keleti hagyományokat követik. A magyarországi görögkatolikus egyházról is elmondható, hogy hittételeiben nem, csak a vallásos szertartásformáiban térnek el a latin egyháztól. 
A két egyház szokásai között az egyik legszembeötlőbb különbség a keresztvetés módja: a görög katolikusok a jobb kezük három ujját összefogva, felülről lefelé, majd pedig jobb válltól a bal felé haladva vonnak keresztet.
A liturgia is teljesen eltér a nyugati gyakorlattól, általában Aranyszájú Szent János szentmise-szövegét imádkozzák, a szentmisék alatt a legjellemzőbb imaforma az éneklés, szemben a latin misékkel, ahol a szertartást vezető pap legtöbbször beszél a hívekhez.
Ugyan a görög hagyományokhoz tartozik az ógörög nyelv használata, a liturgiák során a görögkatolikusok már a kezdetektől az anyanyelvükön imádkoznak.
Az oltáriszentségben egyezést tapasztalhatunk a római és a görög keresztények között: a hívek mindig két szín alatt áldoznak, borral és kovászos kenyérrel. A keleti hagyományok szerint a keresztelés és a bérmálás egyszerre történik, és általában nem püspök, hanem pap szolgáltatja ki ezt a szentséget. 
Lényeges különbség, hogy a görög katolikus egyházban nős embereket is pappá szentelhetnek, lehetőség van az egyszeri házasodásra. Magasabb egyházi rangra, így püspöknek, azonban csak nőtlen vagy már megözvegyült pap nevezhető ki.
Ebben az időszakban a görögkatolikus templomokban egészen karácsony napjáig bordóra, a bűnbánat színére cserélik a fehér abroszokat.
Görögkeleti karácsonyi hagyományok
Krisztus eljövetelére, születésére való előkészület advent időszaka, amely a római katolikus egyházban négy, a görögkatolikusoknál azonban a többi keleti egyházhoz hasonlóan hat héten át tart. Kezdete november 15-ére esik, és negyven napig tart. A kifejezés az Adventus Domini latin szókapcsolatból (az Úr eljövetele) ered. 
Fontos az adventhez kapcsolódó karácsonyi böjt időszaka is, amely ugyanazon a napon kezdődik, és egészen szentestéig tart. A keleti böjti fegyelem hagyományosan sokkal szigorúbb, mint a nyugati. Ebben az időszakban a hívők egy héten kétszer nem ehetnek húst: szerdán és pénteken. A szigorú böjti napokon (nagyböjt első napján és nagypénteken) viszont nem fogyaszthatnak semmilyen állati eredetű ételt.
Ezek hagyományok azonban napjainkban egyre inkább kezdenek fellazulni, így sokkal kevesebben tartják a szigorú előírásokra épülő tradíciókat, mint régen. Mindez különösen igaz a fiatalabb generációk esetében.
Érdekes, hogy a görögkatolikusoknál is nagy népszerűségnek örvend az adventi koszorú készítése, amire ők a nyugati szokásokkal szemben nem négy, hanem hat gyertyát helyeznek.
