A nemzetiségi létezés természetes
Magyarország fennállása óta ad otthon különböző nemzetiségeknek, legkorábban már a 6. században érkeztek népcsoportok hazánk akkori területére. A tatárjárás, valamint a török uralom után jelentős számban érkeztek nemzetiségek; tagadhatatlan, hogy nélkülük Magyarország egyes területei kopárak maradtak volna.
A világ első nemzetiségi törvényét Magyarországon hozták, Eötvös József alkotta meg 1868-ban. Részletekbe menően taglalta a nemzetiségek önálló kultúraápolási jogait, valamint az oktatásban és a közigazgatásban is lehetőséget biztosított a különböző nemzetiségi nyelvek gyakorlására.
A Trianon előtti Magyarország egy igencsak heterogén népességű terület volt. Az ország akkori középső részét főként magyarok lakták, az országhatárok felé haladva találkozhattunk a különböző nemzetiségek nagy számú jelenlétével. Az országhatárok átalakítása után a nemzetiségek aránya jócskán megváltozott a területi adottságok miatt, az ország homogénebb etnikumúvá vált, azonban még mindig többnemzetiségű államról beszélhetünk Magyarországgal kapcsolatban.
Jelenleg az ország lakosságának közel 10%-át teszik ki nemzetiségi népcsoportok. Az ország területén legalább egy évszázada honos népcsoportok hivatalosan elismert nemzetiségnek számítanak. E meghatározás alapján a törvény tizenhárom magyarországi nemzetiséget ismer el, ezek: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiség.
A kormány jelenleg is dolgozik a nemzetiségek támogatásán, természetesnek tekintik, hogy mind jogi, mind anyagi támogatást biztosítsanak számukra. Az új magyar Alkotmány például államalkotó tényezőnek ismeri el a magyarországi őshonos nemzetiségeket és garantálja a saját nyelvhez, kultúrához és oktatáshoz való minden jogukat.
A Nemzetiségek napját 1995 óta ünnepeljük, ekkor még Kisebbségek napjaként hívta életre a magyar kormány, azonban 2012-ben az országgyűlés december 18-át – mint az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának napját – a Nemzetiségek napjává nyilvánította.
Tegnap átadták a Nemzetiségekért díjat, amely a Nemzetiségek napjának alkalmából odaítélt elismerés. Alapítása óta egyébként már 185-en kapták meg. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára díj üzenetének tartja, hogy:
a nemzetiségek és a magyarság akkor tud továbbra is természetesen, egymást erősítve együtt élni, ha mindkét identitás erős.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kifejtette, hogy a többségi társadalmak hibát követhetnek el, ha úgy gondolják, nincs szükség a nemzetiségekre, és nem támogatják a megmaradásukat. Hangsúlyozta, Magyarország feladata, hogy a nemzetiségeket támogató politikájával példát mutasson a Kárpát-medence többi országának is.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyértelmű nyilatkozatot tett arról, hogy milyen irányt kell követni a nemzetiségek tekintetében, ugyanis úgy fogalmazott:
Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték.
Fotó: Fortepan
