Bizalmat kapott pártjától Theresa May
A kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt zömmel a tory alsóházi frakció keményvonalas Brexit-táborának képviselői kezdeményezték. Ez a frakciócsoport rendkívül elégedetlen a kilépés feltételrendszeréről elért megállapodással, és a csoport vezetői már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy elindult a bizalmatlansági indítvány szervezése.
Sir Graham Brady, az alsóházi tory frakció illetékes testületének elnöke szerda reggel jelentette be, hogy összegyűlt a bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány. Brady szerda estére ki is írta a voksolást.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a miniszterelnök elleni bizalmi szavazáshoz az szükséges, hogy a tory frakció legalább 15 százaléka – a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő – csatlakozzon a kezdeményezéshez. Brady a kétórás voksolási procedúra és a szavazatok összeszámlálása után, szerdán késő este bejelentette, hogy a 317 fős tory frakció tagjai közül 200-an szavaztak bizalmat a kormányfőnek, 117-en viszont a bizalmatlansági indítványra voksoltak. A bizalmi szavazás kimenetelének eldöntéséhez a frakció egyszerű többségének kellett egységesen voksolnia.
Theresa May ellen a következő tizenkét hónapban a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni. Ha May elveszítette volna a szerdai szavazást, távoznia kellett volna a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is. Ebben az esetben az utódválasztási versenyben sem indulhatott volna, bár az utód megválasztásáig ügyvezető minőségben a kormányfői tisztségben maradhatott volna.
A szavazás eredményének ismertetése után, rövid nyilatkozatában Theresa May kijelentette, hogy hálás az eredményért, „jelentősnek” nevezte ugyanakkor az ellene voksoló tory képviselők számát. Kijelentette azonban, hogy az ő érveiket is meghallgatta. Közölte, hogy csütörtökön részt vesz az Európai Unió csúcsértekezletén, ahol jogi és politikai biztosítékokat fog kérni azoknak az aggályoknak az elsimítására, amelyeket a Brexit feltételrendszeréről szóló képviselői kritikák felvetettek. Külön kiemelte ezek közül a Brexit-megállapodás legvitatottabb elemét, az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldást.
A keményvonalas tory Brexit-tábor ezt elfogadhatatlannak tartja. A megoldás lényege ugyanis az, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között akkor, ha 2020 december végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a fizikai ellenőrzés visszaállítását Írország és Észak-Írország határán. Az ellenzők azzal az érvvel vetik ezt el, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság véglegesen beragadhat egy vámuniós mechanizmusba az EU-val még a Brexit után is.
A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May előző nap elhalasztotta a voksolást, éppen azért, mert a tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása. May e döntése viszont további heves indulatokat kavart a konzervatív frakcióban, és valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy szerdára összegyűlt a bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány.
Theresa May valószínűleg a szavazás megnyerése ellenére nem tölti ki teljesen kormányfői mandátumát.
A szerda esti szavazás előtt tartott frakcióülésen több résztvevő egybehangzó beszámolója szerint ugyanis kijelentette: amint végigvitte rendezett módon az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból, félreáll, és lehetővé teszi új konzervatív vezető megválasztását még a következő parlamenti választások előtt. May azonban kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy mikorra tervezi távozását a Konzervatív Párt éléről.
Theresa May tavaly áprilisban teljesen váratlanul előrehozott parlamenti választásokat írt ki, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a Brexit-tárgyalássorozatot az Európai Unióval. A tavaly júniusban megtartott választáson azonban a Konzervatív Párt meglehetősen csekély, 17 fős addigi alsóházi többségét is elveszítette, és jelenleg a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) eseti külső támogatásával tud csak többséget biztosítani törvényjavaslataihoz.
A tavalyi választási kudarc óta prominens tory képviselők és politikai elemzők részéről sokszor elhangzott az a vélemény, amely szerint nehezen elképzelhető, hogy a Konzervatív Párt hajlandó lenne a 2022-ben esedékes következő parlamenti választás kampányát is Theresa May vezetésével megvívni.
(MTI)
