A kereszténység nem csak életmód, hanem küldetés is
Erdő Péter értelmiségi család elsőszülöttjeként látta meg a napvilágot 1952-ben. Az egyházi iránti elhivatottsága már egészen fiatalon kezdődött, hiszen középiskolai tanulmányit a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Papi hivatására először az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, majd a budapesti Központi Szemináriumban készült, teológiai tanulmányait az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, később a fővárosi Római Katolikus Hittudományi Akadémián folytatta.
A főpásztort 1975-ben szentelték pappá, egy évvel később pedig már teológiai doktorátust szerezett, mely fokozatot később a kánonjogi területen is átvehette. Habitált teológiából, több egyetem tanára, Pápai Magyar Intézet megbízott és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora volt, ahol ellátott dékáni feladatot is. 10 éven keresztül vezette elnökként az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát (CCEE).
Erdő Péter mind tudományos, mind közéleti szempontból kiemelkedően képviseli az egyházat nem csak hazánkban, hanem országunk határain túl is. Tudományos szakterülete az egyházjog, a középkori kánonjogtörténet, valamint az egyháztörténet. Aktívan részt vesz a nemzetközi kánonjogi tudományos közéletben, számos nemzetközi tudományos testület elnökségi tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke.
A püspök elképesztő sokszínű munkásságát több díjjal is honorálták, melyek közül a legkiemelkedőbbek a Stephanus díj (1997) a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1998), a pisai Galileo Galilei díj (1999), a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem díszdoktorátusi cím (2001), a Széchenyi-díj (2016) és a Magyar Szent István Rend díja (2017).
1999-ben II. János Pál pápa székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki az akkori megyés püspök mellé, majd az ezt követő évben Rómában, a Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte. 2002-ben, a mai naphoz képest pontosan 16 éve pedig II. János Pál pápa újabb megbízással látta el Erdő Pétert: az Esztergom–Budapesti főegyházmegye főpásztori székébe helyezte át, ünnepélyes prímási, érseki beiktatására 2003. január 11-én került sor. Még ebben az évben, a pápa a 2003. október 21-i konzisztóriumon kreálta bíborossá.
A kereszténység nem csak életmód, hanem küldetés is.
A főpásztor fenti kijelentése rendkívüli önazonosságra ural, ugyanis egész pályafutását belengi a keresztény egyház erősítéséért tett cselekedetei. Közreműködött több, Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás előkészítésében, valamint a katolikus egyház képviseletében részt vett a vallásszabadsággal és az egyházakkal kapcsolatos törvényelőkészítő munkálatokban.
2004-ben az erdélyi csíksomlyói búcsún tett látogatást, ahol dr. Jakubinyi György érsekkel és Tamás József segédpüspökkel közösen mutatott be szabadtéri misét a búcsú zarándokainak. Erdő Péter ekkor olvasta fel a világ különböző országaiból összesereglett magyar zarándokoknak II. János Pál pápa üzenetét és apostoli áldását. Ide esztergom-budapesti érsek tulajdonképpen hazaérkezett, hiszen nagyszülei székelyek voltak. Bíborosi címerébe a székely szimbólumok, a Nap és a Hold is bekerültek.
Erdős Péter életében nagy szerepet játszott II. János Pál pápa támogatása, útmutatásai. A bíboros úgy véli, hogy a már szentté avatott, 2005-nem elhunyt pápa éltette azt a remény az emberekben, hogy „nem a gonoszé az utolsó szó, nem a pusztulás, az értelmetlenség határozza meg életünket, hanem a mindenható és irgalmas Isten szeretete”.
Úgy gondolja, hogy azt a mély hatást, amit Nagy Szent Leó – aki a történelemben először érdemelte ki a „nagy” jelzőt – gyakorolt az egyház életére, összevethetjük azzal a hatással, amelyet Szent II. János Pál pápasága idején tapasztalhattunk.
Erdő Péter kiemelkedő alakja az egyházi életnek nem csak hazánkban, hanem a világ számos más részén is. Olyan értékrendet képvisel, amely legfőbb célja a párbeszédek kialakítása, hiszen csak így érhetünk el közösen célokat és őrizhetjük meg identitásunkat vallásunk tekintetében. A sok üzenet közül azonban kiemelendő egy igazán fontos, mely mindannyiunk számára értékkel bír:
Az emberi életnek értéke, értelme, célja van.
