Sajnos újra indult dúvadgyérítés címén a madarak szervezett pusztítása
Rácz András államtitkár kiemelte, hogy a Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése.
Az államtitkár felidézte, hogy a 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, de az ezredfordulón újra indult.
Azt is elmondta, hogy 2012-ben az Európai Unió által is támogatott Helicon Life+ program keretében sikerült megkezdeni az első méregkereső kutya kiképzését és így később 450 madármérgezéses eset vált ismerté, amelynek nagy része védett fajokat érintett.
A 2012-es projekt után tavaly megindult a program folytatása PannonEagle LIFE néven és tovább bővült a résztvevők köre a környező országokkal. Ausztria, Szerbia, Csehország és Szlovákia szakemberei a magyar szakemberekkel közösen tovább tudnak dolgozni a parlagi sasok megőrzéséért és a ragadozómérgezések visszaszorításáért.
Balogh János országos rendőr-főkapitány arról beszélt, hogy a madármérgezések egyszerre több bűncselekményt is magukba foglalnak, így például az orvvadászatot, az állatkínzást és a méreggel való visszaélést, ezért fontos a rendőrségnek az ilyen esetek visszaszorítása, megelőzése.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója arról beszélt, hogy a kutyás keresőegység felállítása még az első projekt keretében is újdonságként volt. Hozzátette, hogy a projektek előtt nem sikerült bíróság elé vinni, sőt sokszor még felderíteni sem a hasonló ügyeket, de 2016 végére már több felderítés is a bíróság elé került és született felfüggesztett börtönbüntetés is.
A sajtótájékoztató végén a kiképzett speciális keresőkutyák és vezetőik keresőgyakorlati szituációt mutattak be.
(MTI)
