Premier plánban: Sára Sándor

Ma ünnepli 85. születésnapját Sára Sándor Kossuth Nagydíjas, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, operatőr, a nemzet művésze, a magyar filmalkotás kiváló polihisztora. Ő az, akinek az egyik legnagyobb szerepe volt abban, hogy a magyar mozgókép nemzetközileg is ismertté és elismertté vált.

Sára Sándor a Pest megyei Turán született 1933-ban. Aszódon, majd Berettyóújfaluban tanult.  A Színház-és Filmművészeti Főiskolára azért jelentkezett még gimnazista korában, mert oda érettségi nélkül is felvételt lehetett nyerni. A jelentkezést azonban lekéste, így folytatta gimnáziumi tanulmányait, majd 1952-ben leérettségizett Budapesten. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán végezte tanulmányait. Itt ismerkedett össze évfolyamtársával, Gaál Istvánnal, akivel később közösen több jelentős filmet  készítettek el,- köztük diplomamunkáját,- a Pályamunkások című etűdöt.

1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának tagja volt, ezért majdnem eltanácsolták. Az egy évvel későbbi diplomaszerzését követően a hatalom nem is engedte a rendezői szék közelébe, így a Mafilmnél kezdett el dolgozni segédoperatőrként.

Később enyhült a politikai légkör, így végül lehetősége nyílt művészi ambícióinak megvalósítására. Ebben az időben készítette el a Cigányok című dokumentumfilmet. A mű korához képest egyedülálló módon foglalkozik a roma kisebbség társadalmi kirekesztettségével, sajátos problémáival. Elsőként jelenítette meg a cigányság 20. századi számkivetettségét. Sára Sándor a társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért,  idén vehette át a Kossuth-nagydíjat.

1968-ban készítette el a Feldobott kő című önéletrajzi indíttatású debütáló játékfilmjét, ahol érzékletesen szembekerül egymással a Rákosi-diktatúra hazug világa a vidék valóságával. Fontos filmmunkája az 1974-es Holnap lesz fácán című alkotás, ami a kádári szocializmus szatírájaként mutatja be a rendszer ellentmondásos természetét. Pontosan ezért majdnem be is tiltották a filmet.

Utolsó nagyjátékfilmje a Vád megrendítő módon mutatja be, mit műveltek a Vörös Hadsereg katonái a magyar nőkkel, családokkal a második világháború idején.

Habár Sára Sándor kedvenc műfaja a játékfilm volt, mégis dokumentumfilmjei tették igazán elismertté. Filmjeiben gyakran közelről vehetjük szemügyre a szereplők arcvonásait, ahol a történet egyes elemeit is sokszor ezeken az arcokon keresztül meséli el nekünk.

Sára Sándor nemcsak az általa megalkotott filmművészeti remekművek, de közéleti szerepvállalása miatt is fontos alakja a magyar művészetnek és kultúrának. 1986-tól 1993-ig, majd 2002-től 2005-ig a Magyar Filmklubok Szövetségének elnöke. 1993-tól az éppen induló Duna Televízió elnök-főigazgatója, majd 1996-tól kezdődően 4 évig az első elnöke volt. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tagja, 2007 és 2010 között ügyvezető elnöke volt.

Ebben a hónapban, az 1959-ben készült absztrakt fotóiból kiállítás nyílt a Pesti Vigadóban, ahol a mai napon történelmi filmdrámáját, a 80 huszárt is levetítik majd.

Filmtörténeti szempontból legkiemelkedőbb alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők 2018.november 28. és 2018. december 20. között a Duna Televízió, Duna World, valamint az M5 csatorna műsorán.

(Vasárnap.hu, MTI)