Az ukrajnai hadiállapot sok mindenre befolyással lesz
A hadiállapot bevezetése Ukrajna több régiójában magában hordozza annak kockázatát, hogy eszkalálódni fog a konfliktus a délnyugati válságzónában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Ukrajnában a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán katonai incidens nyomán vezettek be hadiállapotot, ami ott a rendkívüli állapot egyik formája. A három ukrán hadihajó vasárnapi, Oroszország általi lefoglalásáért és a 24 főnyi személyzet őrizetbe vételéért a két fél egymást tette felelőssé.
Komoly problémákat okozhat a hadiállapot Ukrajnának
Peszkov a hadiállapot bevezetését a jövő márciusban tartandó ukrán elnökválasztással hozta összefüggésbe, és arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés miatt megnövekedhet a feszültség a Donyec-medencében. A szóvivő közölte, hogy a kercsi incidens miatt nem volt szükség közvetlen kapcsolatfelvételre Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök között, mert a határőrizet „pacifikálta” a határsértőket.
Az orosz elnöki szóvivő mindemellett elmondta: az orosz-ukrán konfliktus újabb kiéleződése nem lesz témája a G20 csoport pénteken és szombaton Buenos Airesben tartandó csúcstalálkozójának, amelynek alkalmából a tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök külön is tárgyalóasztalhoz ül egymással.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt prognosztizálta, hogy a hadiállapot bevezetése komoly problémákat okoz majd Ukrajna gazdaságának, valamint Moszkva és Kijev közötti kapcsolatoknak egyaránt. Úgy vélekedett, hogy az intézkedés alkalmat ad a hatalomban lévő vezetésnek némi izomfitogtatásra és a lakossági támogatottság megerősítésére.
Medvegyev azt mondta, hogy a Kercsi-szoros közelében történ incidens nem volt téma az Eurázsiai Gazdasági Unió keddi kormányfői szintű moszkvai tanácskozásán.
A kedden Párizsban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elutasította német hivatali partnere, Heiko Maas javaslatát, hogy német-francia-orosz-ukrán együttműködéssel csökkentsék a feszültséget. Lavrov, aki közös sajtótájékoztatót tartott Jean-Yves Le Driannal, a francia diplomácia vezetőjével, közölte, hogy „nem látja szükségét semmilyen közvetítésnek”.
Szergej Lipovoj vezérőrnagy, az Oroszország Tisztjei elnevezésű szervezet elnöke értékelése szerint a hadiállapot ukrajnai bevezetése nem jelent fenyegetést az orosz határ és a Krím számára, mert szerinte az ukrán hadseregnek nincs támadó potenciálja, a flotta kritikus állapota meghaladta azt a pontot, ahonnan még vissza lehetne térni, a kijevi vezetés pedig nem készül öngyilkosságra.
Osztrák külügyér: a hangfelvételek mindent eldönthetnek
Az Oroszország elleni esetleges újabb szankciók lehetőssége a Kercsi-szorosnál vasárnap történt ukrán-orosz tengeri incidens tényállásának tisztázásától függ, amiben a lehallgatott hangfelvételek kiértékelése is szerepet játszik majd – nyilatkozta Karin Kneissl osztrák külügyminiszter Berlinben az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva.
A külügyminiszter szerint jelenleg két ellentétes tartalmú beszámoló van a történtekről. „Ha megnézzük az orosz és az ukrán külügyminisztérium sajtóközleményét, akkor nyilatkozat áll nyilatkozattal szemben” – mutatott rá Kneissl. Hozzáfűzte, hogy a tények tisztázása a diplomácia csatornákra és a hírszerzési szolgálatok elemzőtevékenységére tartozik.
Az osztrák külügyminiszter berlini látogatása során német kollégájával, Heiko Maasszal, Gerd Müller fejlesztésért felelős miniszterrel, illetve tárgyalt Ursula von der Leyen védelmi tárcavezetővel is egyeztetett.
Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpátalján élő 150 ezer magyarra
Magyarország teljes mértékben kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ez mindig része volt a magyar külpolitikának, és marad a jövőben is – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján kedden, Budapesten.
A miniszter kiemelte: emellett Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpátalján élő 150 ezer magyarra. Az ukrán parlament döntése értelmében szerda reggel tíz ukrajnai megyében lép életbe a hadiállapot, de Kárpátalja nincs ezen megyék között – közölte. Mint mondta, mindig rossz hír, ha egy szomszédos országban hadiállapotot hirdetnek, és minden országnak, így Magyarországnak is az az érdeke, hogy a szomszédságában lévő országok stabilak, erősek legyenek, és nyugodtak legyenek ott a körülmények.
Megjegyezte: a kárpátaljai magyarok vezetőivel naponta kétszer egyeztetnek, hogy folyamatosan értékeljék a helyzetet.
(MTI)
