Szerelmes dal… Budapestért
Vasárnap.hu: Jól érzem, hogy az utóbbi időben egy letisztult, nyugodt muzsikát játszik? Ez minek köszönhető?
Martin Smith (MS): Valójában nincsen rajtam semmiféle üzleti nyomás. Így szabadon dönthetek arról, hogy például Magyarországra jöjjek, ahol elkészíthetek egy élő felvételt, vagy bármilyen más projektet.
Vasárnap.hu: Ezt a szabadságot tükrözi a „Come Holy Spirit” című új dala is, amelynek Jeruzsálemben készítette a videoklipjét?
MS: Ez a dal nagyon sok ember szívből jövő kiáltásának a hangja. A „Jöjj, Szentlélek” könyörgés az egyik legelterjedtebb, leggyakoribb imádság a keresztények körében. Minden generáció küzd problémákkal, és a megoldás minden korban ugyanaz: a Szentlélek hozza el a válaszokat a kérdéseinkre. Őt hívjuk, hogy jöjjön el közénk. Nagyon erőteljes vonal a dal klipjében, hogy abban a városban vettük fel, ahol a Szentlélek először kiáradt és leszállt az apostolokra.
Vasárnap.hu: A korábbi Delirious? zenekar neve is ezt a pünkösdi gondolatot hordozta. Ez egy valódi „Back to the start” lenne?
MS: A jelenlegi eseményekre figyelek, nagyon izgatott vagyok a dolgok miatt, amelyek mostanában körülöttem történnek. Szuper a csapatom, akikkel dolgozom. De nem én döntöm el, hogy mi hogyan fog történni. Nem tudom, mi lesz a következő lépés.
Várom, hogy Isten megmutassa, melyik irányba visz bennünket az életünknek ebben az új fejezetében.
Vasárnap.hu: A magánéletben is sikerül megteremtenie ezt a figyelmet a koncertturnék és a családi életből fakadó kötelességek szorítójában?
MS: Jövőre leszünk feleségemmel, Annával 25 éves házasok. Két fiunk van és négy lányunk. A kapcsolatunk egy nagyon jó „hullámvasút” volt számunkra, hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel. Nem könnyű egy olyan munkát fenntartani, amely sok utazással jár, ez nehézséget jelent a családunk minden tagja számára. Igazából aki ebben az egészben nyertesnek mondható, az a közönség. Ennek a zenei szolgálatnak ára van, de mi örömmel fizetjük ki ezt az árat, mert az egész család érzi azt, hogy erre hív minket Isten. Ez közös feladatunk. A turnékra sok alkalommal tart egyébként velem a családom, ezek a legszuperebb együtt töltött időszakaink!
Nem mondhatom, hogy könnyű összeegyeztetni a szolgálatot a családdal. Az biztos, hogy nagyon sok kegyelmet kaptunk hozzá Istentől.
Azért sikerül elég optimálisan megterveznünk a programot. Meg kellett tanulnom, hogy okosan döntsek. Valamint azt is, hogy tudnom kell határt szabni az egyes meghívásoknak, ezzel szabad sávot biztosítva magamnak, magunknak. Ez nem könnyű feladat.
Vasárnap.hu: Mit hozott a budapestiek számára?
MS: Már jó párszor voltam Budapesten. Mindig izgatott vagyok akkor, amikor olyan nem keresztény helyszíneken zenélek, mint ma este az A38 hajó.
Szeretek bemenni a városok közepébe, és oda elvinni Isten embereit, ott velük Istent dicsőíteni.
Szimbolikusan elfoglalni Isten nevében azt a területet a dicsőítés által. Valahogy úgy, ahogyan ez olvasható Nehemiás próféta könyvében is a Bibliában. A 12. fejezet leírja, hogy újra Istennek ajánlották, szentelték a templom falait. Az ünneplés részeként az asszonyokat és a gyerekeket felállították a város falaira. Ők ott Jeruzsálemnek énekeltek. A hangjuk nemcsak a városban, hanem azon kívül is, más városokig is elhallatszott. Az, hogy ma este itt vagyunk, és hogy két év múlva a Népstadiont is megtöltik és „elfoglalják” majd a dicsőítők, ez nem mai találmány. Ez már egy 3000 éves ötlet!
Vasárnap.hu: Fontosabb lenne a templom falain kívüli tevékenység, mint az egyházban megvalósuló élet?
MS: Én nagyon szeretem az egyházat. Egyszerűen rajongok a gyülekezetért!
Az egyház és a gyülekezet mentette meg az életemet, az egész családomat.
A helyi gyülekezet révén neveltem fel a gyerekeimet is. De a városban dicsőíteni az hatalmas dolog! Az utóbbi 2 évben valami tűz kezdett el égni bennem, hogy Isten jelenlétét megláthassam nem csak vasárnap reggel, hanem mindig. Ez nagyon hajtott engem belülről. Azokkal a srácokkal, akikkel ma este láttok majd muzsikálni, elhatároztuk, hogy elkezdünk klubokban zenélni. Olyasfajta helyszíneken, ahol jellemzően ragacsos a padló a lábunk alatt. Azzal a vízióval vágtunk ebbe bele közösen, hogy olyan emberek előtt dicsőíthessünk, akik egyébként nem jönnének el semmiféle gyülekezetbe. „Army of Bones” nevet adtuk így ennek a megszólalásunknak, ami azt jelenti, hogy a csontok serege.
Ez az egész tüzet gyújtott bennem a városért! Az új albumunkon szerepel is egy dal, a „Love song for a City”, ami egy szerelmes dal a városért. Azért, mert úgy éreztük Isten hívását, hogy menjünk el a városi emberekhez ezzel a szerelmes dallal. A legjobb szerelmes dalokat Isten írta. Tele van ilyenekkel a Biblia. Ezeket olvasva látjuk, hogy a menny megérinti a földet. Az evangélium üzenete ma is él. Ebben biztos vagyok. Az egyházi gyülekezet sokszor hajlamos arra, hogy ezt az üzenetet megrekessze a saját falain belül. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az evangélium üzenete a városnak szól! Ezért itt az idő arra, hogy kilépjünk a város felé ezzel a csodálatos üzenettel.
Vasárnap.hu: Hogyan látja ezt megvalósíthatónak?
MS: Biztos vagyok abban, hogy a magyar keresztények között is nagyon sok kreatív ember van. Őket csak arra tudom biztatni, hogy őrizzék meg ezt a kreativitásukat. Az Istentől kapott bármilyen jellegű művészeti ajándékot Isten nem csak a gyülekezet miatt ajándékozta ezeknek a kreatív embereknek, hanem, hogy szolgáljanak azokkal a világ felé is. Az a jó, hogy szabadságunk van mindkét irányba szolgálnunk, mert nem zárják ki egymást. Ehhez az embernek időt kell töltenie Istennel. Hallgatnia kell őt. Meg kell kérdezni azt, hogy mi az amit mi személyesen tehetünk?
Mi az, ami egy kicsit veszélyesebb annál, mint amit most csinálok?
Tudom, hogy ez egy elég bátor ima. Buzdítok minden kreatív embert, hogy kérdezze meg önmagától, hogy miről álmodik? Mit szeretne megtenni? És aztán ne szabjon határt magának!
Isten egy jó apa. Számára nem létezik határ az ő gyermekeivel kapcsolatban.
Isten majd olyan hatalmas és őrült álmokat ad, mint például, hogy vegyünk át egy stadiont és töltsük meg hatvanezer dicsőítővel!
Bátorságot is ad közben, amikor azt mondja, hogy ezt meg tudjuk tenni, mert ezt az álmot ő maga helyezte a szívünkre. Ezért ő a kezében tartja azt, és gondoskodik is arról. Tehát itt az idő, hogy álmodjunk! Ne féljünk attól, hogy ez az álom nagy legyen! Nem baj, ha extravagáns. A dicsőítők mindig egy kicsit vadak voltak a Bibliában is. Ők mentek a sereg élén, és dicsőítették Istent! Nem a fegyveresek mentek elől, hanem a zenészek, a dicsőítők! Ne féljünk ezért egy kicsit vadak lenni! Isten belénk teremtette a kreativitást, hogy azzal szabadok és egy adott szempontból vadak legyünk! Mindig a frontvonalban. Hittel és Istentől ajándékba kapott vadsággal! Ez küldetés a gyülekezeten után a világ felé…
Vasárnap.hu: Mégis ez hogyan jut el a város több millió lakójához?
MS: Amikor a koncerten énekelünk, az egyik szemünkkel Istenre tekintünk, de ugyanabban az időben emberek milliói felé is szolgálunk. Azok felé, akik a városban élnek. Lehet, hogy konkrétan nem fogják hallani a hangunkat, de a szívükben-lelkükben igen. Azt nem tudom elmagyarázni, hogy hogyan is lehetséges ez, de biztos vagyok abban, hogy ez működik. Isten tehát munkálkodik a kreatív embereken keresztül. Emberi életeket ment meg ma is Budapesten. Ez egy misztérium.
Az Ez az a nap! szervezésében karácsonyi ünnepi hálaadó alkalomra kerül sor december 16-án, 18 órától, a budapesti Akvárium Klubban. Fellépnek: Abbe Lewis, Oláh Gergő és Pintér Béla. A karácsony valódi üzenetét László Viktor tolmácsolja a jelenlévőknek.
