May: Megszűnik az EU-munkavállalók kiváltságos helyzete
Theresa May Londonban arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság értékeli azt a hozzájárulást, amelyet a bevándorlás nyújt hosszú évek óta a brit gazdaság fejlődéséhez, és biztos benne, hogy a külföldről érkezők a Brexit után is kedvező hatást gyakorolnak majd az ország életére. Az EU-tagság megszűnése után teljes mértékben a brit kormány hatáskörébe tartozik majd annak ellenőrzése, hogy ki utazhat be az Egyesült Királyságba. Ennek megfelelően Theresa May szerint megszűnik az a helyzet is, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől vagy szakmai tapasztalataiktól függetlenül „beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé.
A jövőbeni bevándorlási rendszer nem azt veszi majd figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy miben tehetséges, milyen szakképesítést tud felmutatni. A kormányfő úgy véli ez szolgálja a brit üzleti szektor érdekeit is, mivel egy ilyen bevándorlási rendszer alapján az Egyesült Királyság az egész világon vonzó helyszínné válhat a legragyogóbb elmék számára. A most felvázolt bevándorlási rendszer egyébként szinte teljesen megfelel a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee – MAC) nemrégiben ismertetett ajánlásainak.
A MAC javaslatcsomagja szerint a Brexit után alapesetben már nem lenne indokolt az EU-ból és a máshonnan érkezők nagy-britanniai letelepedésének és foglalkoztatásának egymástól eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.
A MAC jelentése azonban kitért arra is, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók a brit költségvetés és a szociális ellátórendszer jelentős nettó befizetői. A 2016-2017-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal (1700 milliárd forinttal) több adót fizettek az általuk igénybevett jóléti ellátások és közszolgáltatások költségénél.
A brit üzleti szektor szakmai szervezetei is régóta figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.
A brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett. A súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építőiparban pedig országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya.
A Brit Iparszövetség vezérigazgatója súlyosan bírálta a kormány Brexit-stratégiáját. Carolyn Fairbairn szerint a Brexit felemészti a kormány minden adminisztratív kapacitását, és felemészti a brit üzleti szektort is.
(MTI)
